Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.3. Kanonoki könyvtárak

jelenléte magától értetődő, a kiadványokat későbarokk szellemű kommentárok kísérik.

Különösen érezhető a sztoikus szellemű írások iránti vonzalom. Seneca összes műveinek modern kiadása (Lipcse, 1770), Boethius Consolatio-']ának egri edíciója (Severini Boethii néven), Petrarca híres dialógusa a szerencse forgandóságáról (De remediis utriusque fortunae) csakúgy megvan a listán, mint Justus Lipsius politikai intelmeinek gyűjteménye (Monita et exempta politico. Buda, 1750). A katalizált Lipsiusnak ez utóbbi munkája a barokk kor közkedvelt olvasmányai közé tartozott, könyvsikernek számított, számos nyelvre lefordították. A sztoicizmusnak ez a katolikus irányultságú adaptációja természetesen nem véletlen: az aszkétikus, moralizáló és krisztianizált szellemű Sztoa tanításai könnyen beilleszthetők voltak a laicizálódó kései barokk szellemi légkörbe, a világiasodó etikai gondolkodás kívánalmai szerint.

A könyvjegyzék tételeinek - érthető módon - jelentős hányadát teszik ki a teológiai tárgyú értekezések. Megvan itt Muratori traktátusának egri edíciója (A keresztény embernek valóságos áhitatosságáról. 1763) is, amelynek - Szauder szerint - „meglehetett a hatása az egyháziak, főleg a vezetők gondolkodásának racionálisabbá tételében, modernizálásában, továbbá egy oly laikus élet és történelemszemlélet terjesztésében, mely a világnak a cselekvés útján való birtokbavételét, az emberek szolidaritását teszi legfőbb instanciává...”.2-11

A milánói tudós felfogásához közelálló francia oratoriánus páter, Bemard Lamy nagy exegetikai műve (Apparatus Biblicus. Venetiis, 1749) ugyancsak szerepel a listán, pedig róla tudható volt, hogy kartéziánus álláspontja miatt bocsátották el állásából, s csak a janzenista Le Camus bíboros pártfogásával jutott 1676-ban Grenoble városában teológiai katedrához.212

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy nemcsak most vizsgált könyvjegyzékünkön, hanem más kanonoki bibliotékák polcain is ott sorakoztak Muratorinak és követőinek művei, akkor kimondhatónak látjuk a következtetést: az egri szellemi életben megvolt a fogékonyság a modem erkölcsfilozófiái gondolatok iránt, s a barokk konzervatív látásmódja mellett az új eszmék is helyet kaptak a püspöki székhely egyházi vezetőinek látásmódjában.

Ugyancsak az új szellemű vallásosságot képviselte a jegyzék tételei között Eduardo Corsininek, a „piarista felvilágosodás” legkiemelkedőbb alakjának filozófiai értekezése (Institutio Philosophicae. Velence, 1743), az ő munkatársának, Giovanni Bossinak a könyve (Institutiones theologicae. Roma, 231 232

231 SZAUDER, i.m. 177. (38. sz. jegyzet).

232 HOLL Béla: D> sviluppo del pensiero teologico alia luce del patrimonio librario del clero cattolico ungherese del primo periodo dell'Illuminismo. In: Venezia, Italia, Ungheria fra Arcadia e Illuminismo. Budapest, 1982, 219.

103