Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában
JEGYZETEK Rövidítések jegyzéke AÉ = Archeológiái Értesítő BAZMLF = Borsod- Abaúj-Zemplcn Megyei Levéltári Füzetek FMTÉ = Fejér Megyei Történeti Évkönyv HK = Hadtörténeti Közlemények LAK = Ludovika Akadémia Közlönye MHHS = Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores PMM = Pest Megye Múltjából SZ = Századok TCsMT = Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből TMTE = Török-magyarkori Történelmi Emlékek TT = Történelmi Tár VMMK = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1 Perjés Géza: Az oszmán birodalom európai háborúinak katonai kérdései. HK 1967/2. 339-372. 2 Az útáthelyeződésekre kitűnő példa Vál palánkjának kiépülése. A törökök felfigyeltek arra a tendenciára, hogy a Vértesaljától a Dunáig vezető, az Árpád-kor óta létező főútvonal (Szent- lászló-víz völgye) nehezen ellenőrizhető, s a végvári harcok folytán teljesen bizonytalanná vált. A forgalom mindinkább a védhető Kajászó-völgybe helyeződött át. Behram Dimiski 17. századi török földrajztudós átiratában maradt fenn Asik Mehmcd geográfus munkája, aki 1594-ben járt hazánkban, s „Alsó-Hungária“-i, budai náhijéhez tartozó palánkok közt, mint Győr és Tata felől Dzsankurtaránba (Adony) vezető főút kulcsát említi Vál erődjét. Györjjy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1987. 341., térkép; Glaser Lajos: A Dunántúl középkori úthálózata. Sz 1929. 140. 1„ II. térkép.; Fekete Lajos: A hódoltságkori törökség Magyarországra vonatkozó földrajzi ismeretei. HK 1930. 1-11., 136. 3 Szegő Pál: Végváraink szervezete a török betelepedéstől a tizenötéves háború kezdetéig. (1541-1593). Bp. 1911.; Takáts Sándor: A magyar erősségek. Rajzok a török világból. II. Bp. 1915.; Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1932. Bp. 1932.; Gerö László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955.; Gerö László: Magyar várak. Bp. 1968.; Marosi Endre: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer kiépítésében. 1541-1592. HK 1974/1.28-72.; Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon. 1541-1593. Bp. 1980.; Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521-1606). Bp.-Miskolc, 1991. 4 L. az előző jegyzetet. 5 Erre jó példa Érsekújvár, vagy Szolnok. Balás György:(Érsck)-Új vár építészeti rendszere és katonai szerepe. HK 1888.199-223.; 431-473.; Illésy.János: Adatok a szolnoki vár építéséhez és első ostromához. HK 1893. 635-666. Ugyancsak e folyamat részeként épült ki számos tcmplomerőd: Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolostorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 5. Kaposvár, 1974.; Enlz Géza: Székely templomerödök. Szépművészet, 1944/4.; Lux Géza: Középkori eredetű evengélikus templomok és templomerődök. Bp. 1944. 6 Helymeghatározási problémák főleg a kisebb palánkvárak, górék, elpusztult falvak temp- lomcrődjei esetében adódnak (pl. Vál, Hídvég, Polgárdi). 97
