Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában

nemcsak a lakott településeket, hanem számunkra igen fontos pusztahelyeket is azonosítható módon tüntetik fel. Ugyanakkor számolnunk kell a német ajkú biztosok által végzett összeírás helynévmegadási bizonytalanságaival (félre- hallások).4llA helynévanyag gazdagsága rendkívül jelentőssé teszi Lipszky térképeit,41 s e tekintetben figyelemre máltóak Mikovinyi Sámuel munkái is.42

Nagy jelentőségűek az országleírások, amelyek információs értéke, nézetünk szerint, a fent említett térképével azonos. Elsőként Bél Mátyás művét említjük, amely alig néhány évtizeddel a törökkor lezárulása után készült, áttekintést adva az ország egészéről.43A katonai felmérések térképeihez is készültek országleírások.44 A települések azonosítása során itt is hasonló problémák merülhetnek fel, mint a térképanyag esetében. A Pesty Frigyes-féle, sajnos egészében kiadatlan Helynévtárat egységes adatfelvételi rendszere teszi korszakalkotó jelentőségűvé. Ez 63 kötetben tartalmazza az ország településeit. Adatfelvételi szempontjai nemcsak az egykorú földrajzi, demográfiai, hanem régészeti, történeti helynévi és a település múltjára vonatkozó helyi hagyományokra is kiterjedtek.45 Reményt keltő új vállalkozásként kell üdvözölnünk a KSH Könyvtár által kiadott „Magyarország történeti helységnévtára“ sorozatot, amely megyénként adja közre anyagát, az 1773-1808 között megjelent forrásokra alapozva.46

3. A régészeti anyag összegyűjtése

Kétségtelen, hogy a régészet is sok tekintetben adósa hadtörténeti kutatásunknak. A feltárások időigényességén és költségvonzatain túl más okok is indokolják a gyéren csordogáló ásatási információkat: mundenekelőtt az erre specializálódott szakemberek csupán az utóbbi évtizedben kialakult szűk köre.47 A várak és erődített települések kutatásában az eredmények jelentős hányada napjainkban is az ugyan szakértő, de elsődlegesen a középkori vonatkozásokra koncentráló kutatók becses „ásatási melléktermékeként“ születik.

Az erődített városok, várak és palánkok kutatása régészeti topográfiai vonatkozásban jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben. Kiindulási pontnak tekinthető a Gerő László által 1975-ben szerkesztett kötet.48 Ez Czobor Béla és Könyöki József munkásságáig visszatekintő kutatástörténeti összefoglalása mellett 29 feltárt, s további 43 feltáratlan, jelentős törökkori

93