Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában
A történeti kutatások a céljainkra alkalmas forrásanyagokat már sok vonatkozásban feltárták.16 Jelentős részük már nyomtatásban is megjelent, és ezeket eddig is kiterjedten használtuk, csak más megközelítésben. Ezért kívánatos lenne az eddig összegyűlt teljes forrásanyag, és irodalom szempontjaink szerinti újraolvasása, tehát a hadinaplók, hadijelentések, a katonai tárgyú és diplomáciai levelezések, inventáriumok, zsoldjegyzékek, urbáriumok, adóösszeírások, úri széki jegyzőkönyvek, országgyűlési törvények, valamint krónikák és útleírások ismételt feldolgozása. A felsorolt forrástípusokat nem kívánjuk rangsorolni, de fontosnak tartjuk információs értéküket közelebbről megvizsgálni. A hadinaplók és -jelentések, mint a hadiesemények hivatalos és félhivatalos leírásai, alkalmasak lehetnek útvonalak, a terepadottságok, időjárási események rekonstruálása, menettávolságok megállapítására.17 A katonai és diplomáciai levelezés, ill. a követjelentések, témájuktól függően szinte bármely vizsgálati szemponthoz nyújthatnak adatokat. 8 Az országgyűlési törvények többek között meghatározták, mely terület népessége melyik várnál teljesítse robotkötelezettségét.17 így közvetett információt kapunk a várállományról, illetve azok állapotáról is. Az inventáriumok is a várak állapotát tárják elénk, igaz, csak egy adott időpillanatra érvényesen. Olykor azonban a vártartományhoz tartozó települések hálózatáról, gazdasági életéről és demográfiai viszonyairól is felvilágosítást adnak.20 A zsoldjegyzékek jelentősége számunkra abban rejlik, hogy jelzi az adott vár létét 2 Sajnos, az itt felsorolt forrástípusok kiadása esetleges, nélkülözi a rendszerességet. Meghatározó forráscsoportot alkotnak az adóösszeírások. Itt a rovásadóösszeírásokat,^^urbáriumokat,^21 dézsmaj egyzékeket,24megyei összeírásokat25 és a török deftereket26 kell megemlítenünk. Fontos adatbázist jelentenek a kettős adóztatás dokumentumai, amelyek két oldalról is jelzik ugyanazon település létét.27A szakemberek (Dávid Géza, Fekete Lajos, Káldy-Nagy Gyula, Maksay Ferenc, Matúz József, Vass Előd) felismerték e források településtörténeti jelentőségét. A feldolgozásban - részben Győrfly György munkamódszerét követve - nagy hangsúlyt kaptak a helymeghatározások. Nehézséget jelent azonban, hogy a forrásanyag feltárása a szembenálló felek egyikének uralmi területére vonatkozóan sem tekinthető teljesnek.28 A máig közzétett adatok sem térben, sem időben nem fedik le az uralmi szférákat. E forrásállomány bővebb ismerete - a településhálózat, gazdaságtörténet, demográfiai kérdésein túl - további információkkal szolgálhat hadtörténeti tekin91
