Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein
Az újjáéledt magyar kartográfia első nagy úttörője Mikoviny Sámuel a XVIII. sz. első felében, akinek legjelentősebb alkotásai a megyetérképei. 23 ilyen térkép jelent meg, 1:160.000 méretarányban.2 Ha végigkísérjük a Magyarországról készült térképek méretarányát a Lázártérképtől kezdve - 1:1,1 millió, Lazius 1:500.000, Müller 1:550.000, Mikoviny megyetérképei 1:160.000 - rögtön világossá válik az I. katonai felmérés jelentősége a XVIII. sz. végén (1764—1787 az egész Birodalom területére), amelynek méretaránya 1:28.800 volt, (összehasonlításként: a jelenlegi legrészletesebb katonai méretarány 1:25.000). Az első katonai felmérést megelőzően részletesebb térkép csak kis területekről készült, így pl. a várak alaprajza, közvetlen környezete, csaták színhelyei, stb. Az ország összefüggő területét viszont még nagyságrendben hasonló részletességgel sem mérték fel. Az I. katonai felmérés A részletes topográfiai térképek iránti igény a hétéves háború (1756-63) alatt fogalmazódott meg. Megbízható térképek nélkül a hadsereg úgy a saját országában, mint ellenséges területen nehézkesen mozgott. A tapasztalatokon okulva Daun tábornagy a Haditanács nevében részletes előterjesztést tett Mária Teréziának a Birodalom összes országai felmérésére. Ennek a javaslatnak az eredményeképpen indultak meg az első katonai felvétel térképező munkái. Mivel a felmérés II. József uralkodása alatt ment végbe, szokták „Josephinis- che Aufnahme” néven emlegetni. A magyarországi felvételre 1782-84 között került sor. A felvételi szelvényekhez 7 kötet országleírás tartozik, amely a térképen nem látható, katonailag fontos adatokat tartalmazza. Egy felvételi szelvény nagysága 64x42 cm, 2x1,5 mérföld területet ábrázol. Az eredeti terepi szelvények két példányban, kézzel rajzolva és festve készültek, és a saját korukban szigorúan titkosak voltak. Az utókor számára viszont pótolhatatlan forrásértéket jelentenek. Nyomon lehet követni a települések fejlődését. A pillacsíkos domborzatábrázolás elsősorban a plasztikusságra törekszik, a magassági viszonyokat kevésbé fejezi ki, de a megelőző korszak domborzatábrázolásához képest fejlődést mutat. A vízhálózat a vízszabályozások előtti állapotot mutatja be, az úthálózat sem 35
