Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein
STUDIA AGRIENSIA 15, 1995 Jankó Annamária VÉGVÁRAK AZ I. ÉS II. KATONAI FELMÉRÉS TÉRKÉPEIN Az I. katonai felmérés a XVIII. sz. végén, a II. katonai felmérés a XLX. században időben jóval későbbiek, mint a vizsgált korszak, a XVI-XVII. század, a végvárak kora. E korszak rövid térképtörténeti vizsgálata azonban bebizonyítja, hogy a katonai felmérések, ha a terep későbbi állapotát tükrözik is, felbecsülhetetlen forrásértéket jelentenek, mint a korszakhoz legközelebb álló, nagy részletességű térképek. Előbb tekintsük át röviden, hogy a XVI-XVII. sz.-ban milyen térképek készültek, a kor embere mit ismerhetett. Az újkori magyar térképészetet 1528-tól számítják, akkor jelenik meg Magyarországnak az a nagy jelentőségű, korát sok szempontból megelőző térképe, amelyet szerzőjéről „Lázár”-féle térképnek neveznek. Lázár személyéről keveset tudunk, a fennmaradt térkép tanúsága szerint Bakócz esztergomi érsek titkára volt. A térképet Cuspianus adta ki ki Apianus ingol- stadti nyomdájában nyomták. A térkép fametszet, egyetlen fennmaradt példányát a Száchenyi Könyvtár Térképtára őrzi, de több faximile kiadása ismert. Mérete 55x78 cm, közepes méretaránya 1:1,1 millióhoz. Az ábrázolt terület a középkori Magyarország, a Balkán egy részével együtt. A térkép jelentősége, azon túl, hogy ábrázolja a Mohácsi csata eseményeit, egy pontsor a törökök által elfoglalt terület határát jelzi, félholdak jelölik a török által elfoglalt településeket, számunkra elsősorban a névrajz gazdaságában rejlik. Mintegy 900 - a Történelmi Magyarország területére eső - beazonosított településnévből 160 végvárat, várat jelöl. A települések földrajzi helyét körjel, jellegét oldalnézetes ábrák, jelképek fejezik ki. A török veszély meglétére utal, hogy az erődítmények ábrázolása előtérbe kerül, gyakoriak a megerősítés jelképei: mellvédek, lőrések, ágyútomyok, védőtomyok stb. A települések (így a várak) írásmódja a kornak megfelelő: gótbetűs, ritkábban latin betűs. A névanyagon túl nagy jelentősége még a térképnek, hogy a szomszédos települések között mért távolságok az egész térképen elfogadhatóak. Ezzel szemben a térkép domborzatábrázolása (a kor színvonalának megfelelően) kupacos-vakondtúrásos, inkább csak jelzés értékű. Ami 33
