Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Kónya Péter: A Sárosvármegyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben
Az egyéb, kisebb erődítmények közül az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben jelentősebben kettő szerepelt: a hertneki és az alsebesi várkastély. Hertnek várkastély a XVI. század végén épült a középkori kisvárból. Mind a kurucok, mind a császáriak helyőrséget tartottak benne. A már említett 1685-ik évi lista szerint az ott (és Kisszebenben) tartózkodó Habsburg hadsereget nyolcvannyolc falu abrakkal látta el87. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában a kurucok bírták és 1710 végén a császári katonaság elfoglalta88. Alsebes várkastély a XVII. század első felében, szintén a középkori kisváros helyén épült. Máig is jól látható körfallal, bástyákkal és árokkal rendelkezett. 1710. november elején (6-a körül) Virmond tábornagy elfoglalta és a parancsnokságot rendezte be benne, ahonnan Eperjes ostromát vezette . December elején a kastélyban Virmond és az eperjesiek közti tárgyalások folytak és ott írták alá a kapitulációt 1710. december 9-én711. A Sáros vármegye területén fekvő várak, erődített városok és más erődítmények különbözőképpen kapcsolódtak be az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekbe. A hadi események alakulásában betöltött szerepük több szempontból a fekvésüktől, erődítésüktől, felszerelésüktől, gazdasági és politikai jelentőségüktől tüggött. A XVII. század végén még létező várak nagyobb része akkor pusztult el és a többi számára is a felkelések az utolsó hadi szereplésüket jelentik. Egyetlen komoly, nagy modem erődítéssel és hadi felszereléssel rendelkező erőd, amely mindkét nagy szabadságharcban (Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc felkelésében) fontos helyet foglalt el, Eperjes szabad királyi város volt. A másik két szabad királyi város (Bártfa és Kisszeben) korántsem bírt olyan gazdasági, hadi és politikai jelentőséggel, mint Eperjes, s ezért is sokkal kisebb szerepük volt a szabadságharcok hadi történelmében. Az utolsó Habsburg-ellenes felkelések egyúttal a városok történetének utolsó közvetlen hadi fellépését is jelentik. JEGYZETEK 1. Ebben a történészek nézetei nagyon eltérőek. Krieger Ernest (Das Scharoschcr Comitat in Ober Ungarn. Wien, 1841.) tizenhárom várat, Potemkin Ödön (Sárosvármegyc leírása. Pest, 1863.) tizenkilencet és Tóth Sándor (Sárosvármegyc monográfiája. Budapest, 1910.) negyvenkilenc várat sorol fel a vármegye területén. 2. A legújabb monográfiában a kcletszlovákiai várakról (Slivka, M.-Vallasek, A.: Hrady a hrádky na vychodnom Slovensku, Kosice, 1991.) szerzők a volt Sárosvármegyc területén 46 erődítményt említenek, ezek közül huszonhat a középkori vár, vagy pedig kis vár. 1. m. 22. 233
