Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Kónya Péter: A Sárosvármegyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben
A hetvenes években Eperjesen állandóan erős királyi helyőrség tartózkodott és a más egységek is téli kvartélyozásra használták a várost. Még Thököly Imre felkelése előtt megjavították a részben lebontott városfalat. Már a szabadságharc kitörése után, 1678. július 25-én, a várost Teleky Mihály tizenkétezer főnyi kuruc sereggel ostromolta. A sikertelen ostrom augusztus 13-ig tartott, miközben Józsa István volt egri kanonok katonái Eperjes elővárosait és környékét pusztították44. 1680 novemberében a császári katonaság, Tilly ezredes vezetése alatt tovább dolgozott az erődítés javításán és korszerűsítésén . 1681. év folyamán a felkelők Sáros vármegye nagyobb részét megszállták és így Eperjes ezen a vidéken az utolsó császári erőd maradt. 1682 nyarán új, erős német őrség jött be a városba és folytatódott a városi falak és árkok javítása46. 1682. augusztus 17-én a lakosság ellenséges magatartása miatt nagyobb császári sereg hagyta el a várost, aznap délután Nemessányi kurucai harc nélkül elfoglalták.47 Nemcsak a polgárok üdvözölték nagy lelkesedéssel a felkelő hadat, hanem a helybeli német helyőrség (123 katona) is csatlakozott hozzájuk48. Thököly számára Eperjes, mint az ország északkeleti részeinek központja, nagyon jelentős volt. A város nemcsak fegyvereket, lőport, vásznat és más iparcikket, hanem nagy pénzösszeget (összesen 40 000-Ft-ot) is adott neki4 '. A lakosság részt vett az erődítés karbantartásánál és a felkelő katonaságot is eltartotta. Eperjest, mint a legjelentősebb kuruc erődök egyikét, a Habsburg és a szövetséges hadak többször szerették volna visszaszerezni. 1683. december elején Sáros vármegyét Sobieski lengyel király Bécs alól hazavonuló serege szállta meg. December 5-én a lengyelek sikertelenül megtámadták a várost és néhány hétig ostromolták. A kis számú kuruc helyőrség kisegítésére a fejedelem Ottlyk György ezredest százötven lovassal küldte el. A város védelmében a felfegyverzett polgárok is részt vettek és a kurucokkal együtt az ellenségnek nagy veszteségeket okoztak511. Végül a lengyel király lemondott az ostromról és december végén Kisszebenen és Ólublón keresztül hazavonult. Nem messze a várostól, a mellette lévő Galgenberg (Sibena Hura) nevű halmon, a felkelés egyik legnagyobb csatája folyt le. A felkelő sereg jelentős vereséget szenvedett és sok kuruc, maga a fejedelem is, csak Eperjes falai mögött talált menedéket. Schulz császári ezredes a győzelem után elvonult a várostól. Thököly a helybeli kuruc őrséget kiegészítette és élére Feldmeyer Simont, a tapasztalt német tisztet nevezte ki51. November 7-én a császári had 229
