Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Kónya Péter: A Sárosvármegyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben

alakú ágyúbástya, a belsőt viszont négy félkör alakú ágyúbástya erősítette. Az egykori középkori várat komfortos nemesi rezidenciává alakították át.16 Mint a Rákócziak birtoka, nem csekély szerephez jutott az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben. Wesselényi összeesküvése előtt a várban tanácskozott I. Rákóczi Ferenc a híveivel.17 1682-ben, Thököly Imre szabadságharca alatt a császári hadsereg ostromolta.18 1684. október 13-án, Eperjes sikertelen ostroma és Bártfa elfoglalása után Schulz Bálint császári ezredes bevette, miközben nagy zsákmányhoz jutott (az élelmiszer, kézifegyverek és lőpor mellett harminckét ágyú is a kezébe került).19 A következő év elején a várban Houchen gyalogezrede állomásozott.20 A már említett lista szerint hét sárosvármegyei falu abrakkal látta el az ott lévő egységet.21 A felkelés leverését követő időszakban a várat megjavították, valószínűleg azon 1694-ik évi királyi rendelet értelmében, amely a vármegyének a Rákócziak várainak és kastélyainak javítását parancsolta.22 Feltételezhető, hogy II. Rákóczi Ferenc is számolt vele haditerveiben. Ezt bizonyíthatja, hogy 1706. áprilisában Sréter János tábornok parancsára2 a vármegye a vár erődítményét megerősítette.24 A felkelés végéig azonban nem avatkozott be a hadiesemények menetébe.25

Kapi vára volt a következő a XVII. században még létező vár Sáros vármegyében. A vár az azonos nevű község fölött, egy 502 méter magas hegyen fekszik Eperjestől ÉK-re, ahol az országút két irányba ágazott szét Zemplén vármegyébe, illetve Bártfa felé. A hagyomány szerint, mint Maglód vára már a honfoglalást követő korszakban állott. A XV. század elején újjáépült és azóta a Kapy család tulajdona volt. A vár védőrendszere még a XV. századból származott, s mint ilyen az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben már nem felelt meg a hadművészet igényeinek. A XVII. század második felében a várat a császári sereg elsősorban börtönként használta.26 1685-ben a vár alatt kuruc katonaság táborozott27, s be is vette.28 Schulz Bálint tábornok gyorsan, legkésőbb 1685. augusztusig visszafoglalta. A várban börtönben tartotta Ottlyk György kuruc ezredest, aki Eperjes ostromakor esett fogságba. A várőrség ötven lovas katonából állott.29 Ugyanabban az évben százharminchét falu részesült a helyi katonaság (Sárosvárral együtt) abrakkal való ellátásában.30 II. Rákóczi Ferenc szabadságharca elején a vár labanc kézben volt, de a felkelők az elavult erődítése és a víz hiánya miatt nem tartották fontosnak. Bercsényi Miklós így jellemezte: „Kapi vára iránt Bertóty Ferenc uram az én opiniómban van, hogy az csak a pártolásnak praetextusa. Én azért oda senkit sem rendel226