Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai
feladata volt.73 A XVI. század folyamán az erdők gondozásának ezen módja nagyobb váraink esetében már nem számított újdonságnak. Nagyszombat számadáskönyvei 1394 1395-bcn említik a Forsterekét, a XVI. században pedig Körmöc-, Selmec- és Besztercebánya is alkalmaz erdőóvókat.74 A fa Kassára való szállítására a két említett folyóvíz alkalmasnak bizonyult. A város már 1407-ben a Hemádon úsztatja a fát, 1563-ban pedig rendeletet ad ki, hogy a hídépítéshez szolgáló épületfát távolabbi erdeiből a folyón szállítsák.75 A Garamon 1564 után Wolfgang Hohenwarter stájerországi erdőmester vezetésével hasonló tűzifaúsztató rendszer építenek ki a besztercebányai rézolvasztó ellátására.76 A kassai hadiipari műhely számára is így érkezik a fa a városba. 1572-ben a Szepesi Kamara annak az Andreas Salvan- thinak a kérését ajálja Miksa császár figyelmébe, aki a Hemádon való faúsztatással szerzett érdemeket. Egy évtizeddel később négy rusini lakos 70 rönk épület- és hajóhídfát ad át a főhadszertárnok-helyettesnek, melyet a város erdeiben előbb kivágtak, majd a vízhez szállították, s végül a Hemádon Kassára úsztatták.77 1591-ben hasonló módon zajlik a királyi sörfőzéshez szükséges tűzifa szállítása. A kamara ez év március 30-án elrendeli Kassa város tanácsának, hogy,, vonakodás nélkül engedjék meg, s rendeljék el az erdőöröknek, hogy őfelsége nevezett szükségleteire a városhoz tartozó erdőkből 200 ölnyi fát vágjanak ki, s az ezen célra készített helyen, melyet németül Riesennek (azaz facsúsztatónak) neveznek, a magasból a folyóra eresszék”™ Akivágott fát tehát facsúsztatókon bocsátották le a Hemádra, melyen aztán a városig juttatták. Azokról a helyekről pedig, ahol a vizen való szállítás nem volt megoldható, szekereken hozták a fát Kassára. Egy alkalommal például a bécsi Merten Lanng két héten át szállít kocsiján különféle fákat az erdőből a hadszertár szükségleteinek fedezésére.79 A hadiipari műhelybe szállított fa feldolgozásáról kitűnő képet nyerhetünk abból az 1592. évi számadásból, mely a királyi üzemben egy esztendő alatt felhasznált épületfa bevételeit és kiadásait tartalmazza.1,0 Az elszámolást az esztendő utolsó napján a királyi tüzérség melléküzemeit vezető ács-, fűrész-, bognár- és puskatusmesterek készítették. Efféle számadások minden bizonnyal évente rendszeresen készültek, tudomásom szerint azonban mindeddig hasonló jellegű kimutatás nem került elő. A hadszertárba érkező fát először anyaga és a felhasználás szempontja alapján osztályozták. A hajógyártáshoz ugyanis például egészen más anyagú 195
