Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai

Ugyancsak Eperjes 1443-ban faszenet éget a város egyik kovácsánál, Mohács esztendejében pedig már külön szénégetőket tart azon célból, hogy Simon portörőmester (pulveres bombardarios tundens) zavartalanul gyárthassa az eladásra szánt puskaport.39

Az ágyúk és hadianyagok gyártása eleinte a céhes mesteremberek műhelyeiben folyt, majd a fejlődés következő stádiumában a városok által kimondottan ilyen célra épített műhelyekben. 1435-ben Bártfa már fűrészmalmot alapít,40 1521-ben Eperjesen elkészül a híres lőpormalom,41 melyet a XVI. század első felében a kassai városi ágyúöntőház42 és lőporműhely követ.43 A hadszerszámokat, ameddig külön városi hadszertárak nem épülnek, biztonságosnak tartott helyeken tárolják. 1557-ben például Kassa ágyúinak zömét a szenátorok házában (domus monetaria), a városházán (domus civitatis), valamint a város tornyaiban őrizték. A hadiszerek gondozása a város hadszertárosának feladata volt.44

Buda elestével az addig kialakult viszonyok gyökeres megváltoztatására volt szükség. A bécsi udvar egyrészt az általa legfontosabbaknak tartott erősségekbe német őrséget rendelt - melynek fegyverekkel és hadianyaggal való ellátására többek közt a tüzérség folyamatos fejlődése miatt a céhes műhelyek révén már nem nyílt lehetőség -, másrészt a kialakulóban lévő magyar védelmi rendszer fővárainak megtartása csak megfelelő hadianyagellátás és állandó utánpótlás útján volt elképzelhető. A különféle épületekből viszonylag egyszerűen kialakítható hadszertárak mellé ezért - ahol arra lehetőség nyílott - olyan melléküzemek kialakítására volt szükség, amilyeneket a század elején I. Miksa császár az új innsbrucki hadszertár felépítését követően létrehozott.

Kassa városa Innsbruckkal ellentétben 1552 után már a török csapatok portyáinak hatósugarába esett. A város ellenséges ostromára ugyan (talán éppen az oszmánok más irányú tervei miatt) sohasem került sor, a főkapitányi központ kialakítása és a hadiipari műhely biztonságos működtetése azonban megkívánta a város megerősítését. Ennek megfelelően 1554-ben Ferdinánd már arra utasította Torna vármegyét, hogy Feledy Eusták kassai kapitány megkeresésére jobbágyai munkájával, valamint szekerekkel és igavonó állatokkal minden módon segítse elő a város megerősítését.45 Az 1556 áprilisi tűzvész a város erődítményeiben óriási károkat okozott. A tornyok mintegy fele, az addig végzett munkáknak pedig nagy része a tűz martalékává vált.46

190