Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Sugár István: Az egri vár építőanyagainak beszerzési helyei 1548-1564
alkalommal a messzi máramarosi sókamara ispánság területéről jutott a vár térítés nélkül a megkívánt minőségű és mennyiségű szálfához. Nincsen adatunk arra, de kétségtelen, hogy onnan a gyakorlatnak megfelelően a Tiszán Poroszlóig letutaj ózták a szálfaanyagot. Egy másik kiváltságos esetben pedig az Abaúj vármegyei jászói kolostor erdejéből kivágott 40 darab szálfa került nyilván fáradtságos beszállításra Egerbe. Egy szórvány levéltári adat arról tanúskodik, hogy a kivágandó fáknak a szükséges minőségben és mennyiségben való kiválogatását a vár ácsmestere végezte el szerény többletfízetség ellenében. A szálfa fárasztó és nem kevésbé bonyodalmas beszállítását az erdőről a várhoz, az országgyűlés által kirendelt szekeres vármunkások végezték el minimális fizetés ellenében. Úgy hiszem, hogy néhány példa kifejezően illusztrálja a vármunkások bérezését. 1554-ben 10 Csanádi szekeres „nagyobb fák” beszállításáért 50 dénárt kapott. 1557-ben viszont 41 kecskeméti, ceglédi és körösi jobbágy hordott a várhoz szekerén „nagyobb fák”-at 42 dénárért, tehát fejenként csak 1—1 dénár fizetségért. Két-két szekér fa beszállításáért a (tápió)szeleiek és a félegyháziak 16, ugyanakkor viszont a mizseiek és az abonyiak pedig csak 10 dénárt kaptak. Adódott eset, hogy 20 szekér épületfa beszállításáért a gyöngyösieknek ugyanannyit fizettek, mint a nagykőrösiek- nek 10 szekér után. Nem ismeretes a szekerezési költségek oly nagy mértékű különbözőségének az oka, bár joggal feltételezhető, hogy az a távolsággal, avagy éppen az út nehézségével magyarázható. A már deszkává, léccé és zsindellyé feldolgozott faanyag elsöprő többséggel Gömör vármegyei falvakból került Egerbe, bár Nógrádból is jutott ebből a várba. E térsében elsősorban a falvak szlovák lakossága foglalkozott hagyományszerűen a fák e feldolgozásával. Gömör vármegyében Rimaszécs körzetében 14, az északibb fekvésű Rimaszombat régiójából 4, Nógrád megyéből pedig 6 helységből szállítottak feldolgozott épületfát Egerbe. Heves megyéből csupán a vár közelében fekvő Felnémetről, Felsőtárkányból, Baktárói és Maklárról került ilyen ám az építkezésekhez. Borsodból egyetlen faluból, Domaházáról szállítottak ily faárut Egerbe. Tehát nem kevesebb, mint 29 helységből vásároltak az egri vár részére deszkát, lécet és zsindelyt. A fenyőfából készített faáru mellett, valamelyes hársfaáru is került az egri várba. 178
