Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Kelenik József: A kanizsai védelmi övezet és természetföldrajzi adottságai a XVI. század 70-es éveinek végén

hogy olyankor, mikor a Zala egy kevéssé megemelkedik, a völgy vizét olyany- nyira visszaduzzasztja, hogy a folyótól fél mérföldre fekvő gyűrűsi malom már nem tud őrölni. Több más helyi nemessel egyetemben úgy vélik tehát, hogy a Zalát a völgy torkolatánál egy gáttal felduzzasztva, a Szakadáknál egy árok ásásával, kevés költséggel bevezethetnék a Kanizsai völgybe. „Miáltal a Balatontól, s a Zala vízétől kezdve, mind a Muráig, minden út, s az egész kanizsai mocsár jobban biztosítható lenne. ”19

Jóllehet a bizottság a szemle tapasztalatai alapján nemigen tartotta lehetségesnek a dolgot, mégis úgy foglalt állást, „...hogy Hercegi Fensége ezen dolognak - mi ezen végeknek felette nagy hasznára és biztonságára válhat - mivel sok magyar nemes ezt nem csupán most, hanem már korábban is megjelentette, s egész bizonyossággal lehetségesnek is tartja, jobban utána kellene nézetnie és vízhez értő személyekkel a mondott Szakadáknak nevezett helytől a Zaláig, annak rendje szerinti méréseket kellene végeztetnie.”20 A tervet egyébként Kielmann kapitány is érezhető lelkesedéssel fogadta. Hogyisne fogadta volna, hiszen mint írta ,,...így a Kanizsa víz olyan nagy és mély lenne, hogy az ellenség nyáridőt sem tudna átjönni, s így a lindvai oldal és Steyer is egészen a Murától jobban biztosítva lenne. ”2'

Kielmann rögtön fel is vázolja elképzeléseit, hogyan kellene a völgy elárasztása után a védelmet átszervezni, milyen eddigi őrhelyeket lehetne megszüntetni, hol lenne szükség erősítésre, hogyan kellene átcsoportosítani az őrségeket.

Gondolom a tisztelt olvasóban szinte azonnal felvetődött a kérdés, vajon volt e reális természetföldrajzi alapja e tervnek, s a megfelelő pénzeszközök és munkaerő mozgósítása esetén vajon végrehajtható lett volna-e. Jelenlegi ismereteink alapján azonban meglehetősen kockázatos lenne határozottan állást foglalni, hiszen e kérdés eldöntéséhez a mostaninál jóval több adatra lenne szükségünk a Zala korabeli vízállását és vízjárását, illetve a csapadékviszonyokat illetően.

Végezetül engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a kanizsai rendszer védelmi koncepciójának jellemzőit.

A kanizsai végvidék kiépítése a zárt, szigorúan ellenőrzött és ellenőrizhető védelem koncepciója alapján, a katonai, az anyagi és a természetadta lehetőségek összehangolásával, de nem doktriner módon valósult meg.

169