Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Varga J. János: „Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok...” A természeti környezet szerepe a dunántúli végvári harcokban

Ő - aki szemtanú volt26 - így írt ura halálának helyszínéről és körülményeiről:

„Lön az viadal Alsó-Orosztonnál.

Ugyanottan az kis folyó pataknál,

Veszedelme történe ott a Sárnál, így feje vétetik ott a fűzfánál.”

Figyeljük csak meg a rímül szolgáló sorvégek szavait: Alsó-Orosztony, kis folyó patak, Sár, fűzfa. Thúry György és katonáinak világa ez: a somogyi-zalai dombvidék egy darabja, ahol lepergett az életük, ahol minden percben jelentősége volt egy falunak, egy pataknak, egy fűzfának. Ezt a szűk természeti környezetet tágította ki és töltötte meg egyetemes értékű és érvényű gondolattal néhány évtized múlva Zrínyi Miklós, amikor így verselt a végvári katona sorsáról:

„Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,

Órám tisztességes csak légyen utolsó,

Akár farkas, akár emésszen meg holló:

Mindenütt felyül ég, a fold lészen alsó.”

Ember és föld, ember és vadak, ember és kék ég, vagyis: ember és környezet. Valamennyi a végtelen része, amely összetartozik, egyik sem létezik értelmesen a másik nélkül. Akár üzenet is lehet a természettől távolodó mai világunknak.

JEGYZETEK

1. Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Bp. é. n. 88.

2. Erről 1. Bethlen Gábor és Miklós véleményét, később pedig Bádeni Lajos jelentéseit. -Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. Bp. 1972. 87.; Takáts: i. m. 176-177.; Landesarchiv Karlsruhe 46/3709-3711.

3. L. erről Sinkovics István: Végvári harcok. In: A Magyar Történészkongresszus előadásaiból

1953. június 6-13. Az idegen hódítók elleni harcaink XI-XVII. századi történetéből. Bp.

1954. 48-59.

145