Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
igencsak elavultnak számító erődítménye.158 A következő békés évtizedekben aztán a falakat kezdték körbeépíteni, majd folyamatosan lebontani, ahol a közlekedést, a városok gyarapodását gátolták. A folyamat térképeken és látképeken meglehetősen jól nyomonkövethető. A XVIII. századi látképek és térképek elemzése sem haszontalan az erődítmények környezete tanulmányozása szempontjából, mert a korábbinál pontosabb alaprajzok és képek sok esetben szinte változatlanul tükrözik a XVII. századi állapotokat, másrészt nyomonkövethető az erődítmények pusztulása. Ezek közül a látképek és térképek közül a következőkben szeretnénk néhányra felhívni - mintaként - a figyelmet: Esztergom: Egy 1715 körül készült rézkarcon a várhegy kopár, a falak épek.159 Andreas Krey 1756-ban felvett helyszínrajza szerint a védőművekhez közeleső területek beépítése (pl. Szt. Tamás-hegy) megkezdődött.160 Gyula: Az 1722-ből való távlati képen ép a vizesárok, környezete beépíthetetlen, csak az ároktól távolabb épültek házak.161 Kolozsvár ( 173 5) : a látkép tanúsága szerint a falak körül még nem emelkednek épületek, csak néhány facsoport látszik. Székesfehérvár: Az 1730-as években a Wemer-metszeten a városfalak épek, kívülről nem épültek még hozzá házak (keleti nézet).163 Egy 1797-ben keletkezett térképen a városfalak még mindig megvannak, de a környéküket már felparcellázták (a környező mocsarakat lecsapolták), a területet azonban még nem építették be.164 Veszprémben (1730: Wemer) a hegy körül már házak sorakoznak, maga a hegy kopár, a várfalak épek. Pápa térképén (1730-32) a sáncok vonala még kivehető a város körül, a falakat azonban már lebontották.166 Bazin városa XVIII. századi látképe ill. térképe szerint a falak épek, előtérben szőlők látszanak, a falakhoz közel kertek-szőlők települtek.167 Budán a nyugati vároldal beépítetlen (1753), a déli lejtőn is a faltól tartanak bizonyos távolságot. A Víziváros falához viszont északról szorosan tapadnak a külvárosok.168 Pécsett a XVIII. század elején a nyugati árokban már fák nőnek. Egy 1763-ban készült akvarell (madártávlati kép) szerint a falak épek, a környékük még ekkor is beépítetlen, csak távolabb épültek ki a kertek, külvárosok.169 124
