Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében

veszély esetén a gátat át lehetne vágni és a veszély elvonultával ismét helyreállítani.“23

Szendrcí: Az utat, amely keresztülmegy a váron, a vár körül kell vezetni, hogy a parasztokat és idegeneket ne kelljen a várba beereszteni.24

Csábrág: „semmi áron se lehet megerősíteni; habár ágyún kívül más egyébbel nem is lehet neki ártani; ágyúval azonban annyira körül lehet fogni, - lévén a körülfekvő hegyek által mindenünnen dominálva, - hogy a várban sehol sincs biztos hely, - emiatt is ez nem tekintendő egyébnek, mint őrháznak... Az előtte lévő magaslatra őrtornyot kell emelni; melyről kissé messzebbre lehet ellátni, és az ellenség betörését észrevenni, és így a figyelmeztető lövést annál biztosabban megadni...“25

Győr: „Ami a Rábca körülvezetését illeti, t.i. hogy az a malomnál eltor- laszoltatván, a számára készített árokban Győr városán körülvezettetvén, ezt egyik oldalról körülfolyja; - erre nézve az a vélemény, hogy az ilyen árok az ellenségnek megkívántató védelmül szolgálna, ha a töltést vagy gátat keresztülvágná, és a vizet a régi medrébe terelné, mit mindjárt megjelenésének első napján megtehetne.“26

Vár és környezete viszonyának elemzése tekintetében nem hasznosított forráscsoportot jelentenek a II. József kori katonai térképek és hozzá tartozó leírások. A XVIII. század végi haditechnika, stratégiai megfontolások meglehetősen közelállnak a török korihoz, ezért az akkori hadmérnökök, térképészek meglátásai, értékelései nem kis tanulsággal szolgálhatnak. S hozzá kell tennünk azt is, hogy a környezeti változások sok helyen nem nagy mértékűek, míg a terepet napjainkban bejáró szakember a 3-400 évvel azelőttihez képest majd mindenütt gyökeresen eltérő viszonyokat, természeti környezetet talál. Lássunk néhány példát az országleírásból:

Ónod: A várat a folyónál (Sajó) mély árok veszi körül. Kis vízállásnál a Sajón bárhol találni gázlót. A város (és a vár) kis emelkedőn fekszik, a folyót az egész környékkel egyetemben uralja.27

Boldogkő'. A vár egy sziklaszirten áll, közepe táján szőlők vannak. A legmagasabb a környéken az erdővel sűrűn benőtt Magas-hegy. A vár kertjét jó fal veszi körbe.2*

Szalánc: „Van itt egy öreg vár egy meredek, magashegyen, amiről jó kilátás van, de mivel a vár csaknem teljesen leomlott, háború esetén nem lehet hasznát

108