Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában

rint a 17. század közepén ismert körülbelül 80 nemesből csak egy-két név. tűnik fel ebben az időszakban, a Huszár, a Józsa család neve. A török kiverését követően szerveződik majd újjá a vármegye, hogy ténylegesen 1696-ban válassza meg alispánját, tisztikarát. Működéséről korábban is vannak adataink, de ez a kérdés már túlvezet vállalt témánkon.

Esztergom a bécsi felmentő csata után 1683. október 27-én került a keresztény seregek kezébe. Utolsó török ostromát két évvel később szenvedte el, amikor a török seregek az ostromlott Érsekújvár felmentése miatt támadtak rá. Az 1685-ben Esztergom várában harcolók között már az új vármegyei nemesség tagjai harcoltak ott, mint tisztek, mint lovaskatonák. Belőlük jött létre a mintegy tíz évvel később megalakuló vármegye nemességének egyik jellemző rétege.

Érsekújvár 1683 után már nem játszott szerepet az esztergomi települések életében, már inkább Budára figyeltek a visszatelepülök, s a 18. századi határjárásokban a visszatérő formula az volt: „Buda visszavétele után” települtünk.

A keresztény seregek 1685. július 7-én zárták körül Érsekújvárt és az esztergomi diverziónak véget vető táti csata hírére a törökök augusztus 19-én adták fel.

JEGYZETEK

1. Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye. Szerkesztette: Bo- rovszky Samu Bp. é. n. (A továbbiakban: Borovszky)

Nem közölt újabb kutatási adatokat: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Szerkesztette: O’sváth Andor Budapest-Sashalom 1938.

Komárom megye története I. kötet. Főszerkesztő: Gombkötő Gábor H. n., é. n. (Ténylegesen Tatabánya 1988.) A Rákóczi-szabadságharc végéig, kevés kivétellel a mai megye területével foglalkozik csak.

2. Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom, 1900.

3. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Bp. 1978.

Dercsényi Dezső-Zolnay László: Esztergom. Bp. 1956.

Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. Haizl Kálmán: Kakath Dzsigerdelen-Csekerdén Párkány. Érsekújvár, é. n.

Nagymajtényi Jenő: Szőgyén. Esztergom 1943.

Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban. Megjelent: Esztergom évlapjai 1983.

Zolnay László: A középkori Esztergom, Bp. 1983.

4. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban:

173