Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Domokos György: A várak jelentősége és a császári seregek ostromtechnikája a felszabadító háborúban

18. Az elemzés során a „roham” címszó alatt olyan jellegű támadást értettem, amikor az ostromra felvonuló csapatok a vár körülzárása után rögtön, árkolás nélkül, legfeljebb tüzérségi előkészítés után rohamozták meg a falakat. A „támadás módja ismeretlen” címszó valóban csak a módszerre vonatkozik, e támadások mindegyike eredménnyel járt.

19. Ezek a következők: Érsekújvár, Esztergom, 1683.; Buda, Makovica, Eperjes, Verőce, 1684.; Érsekújvár, Ungvár, Eperjes, Kassa, 1685.; Buda, Pécs, Siklós, Szeged, 1686.; Vucin, 1687.;Belgrád, Lippa, 1688.; Várad, Lippa, 1691.; Várad, 1692.; Belgrád, 1693.; Temesvár, 1696.; Bihács, 1697.

20. Az 1688-ig megszerzett fontosabb várak (zárójelben a nem formális ostrommal elfoglalt erősségek): Esztergom, 1683.; Buda, (Visegrád), (Vác), 1684.; Érsekújvár, 1685.; Buda, (Simontornya), Pécs, Siklós, Szeged, (Dárda), 1686.; (Eszék), (Erdőd), (Valkóvár), 1687.; (Újlak), (Pétervárad), (Titel), Belgrád, 1688.

21. Ezek főként a későbbiekben kiéheztetéssel megszerzett erődítmények, és azok elővárai. (Eger, Fehérvár, Kanizsa, Szigetvár, Gyula).

22. így történt ez például Eger esetében, ahová Sírok, Cserép és Szarvaskő őrségei húzódtak vissza a várható támadások elől.

23. Például Tokajt, Patakot, Ungvárat.

24. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a korabeli seregek létszámairól közkézen forgó adatok rendkívül bizonytalanok és hiányosak. Mégis, ezek szerint a Verőcét ostromló Leslie hadteste volt a legkisebb létszámú, 6000 fős, ám többségükben 10-35000 főnyi seregek vettek részt ezekben a vállalkozásokban, míg Budát mintegy 60000 főnyi sereg támadta. A számadatokat 1. : Theatri Europei; Bánlaky 1941.

25. Véleményem szerint részben az előbbivel magyarázható az ágyúzással és rajtaütéssel bevett, míg az utóbbival a harc nélkül megszerzett várak nagy száma.

26. Gondolok itt elsősorban arra, hogy egy-egy ütegben még mindig nagyszámú löveget vontak össze, illetve az egyes ütegek elhelyezése nem minden esetben alkalmazkodott az árokrendszerhez.

27. A kisebb erősségeknél többnyire a terepviszonyok sem tették lehetővé a szélesebb fronton történő támadást. így például Makovicát csak egy irányból, a kapu felől lehetett támadni (Theatri Europei, 12. kötet, 687.), Pécsnél a város házai akadályozták a vár elleni árkolást (az ostrom térképét 1.: Budától Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-88. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Szerk.: Szita László. Pécs, 1987. 20. (a továbbiakban: Szita 1987.), hasonlóképp Szegednél (az ostrom térképét 1.: Borbély Andor: A szegedi vár ostromának tervrajza 1686-ból. Budapest, 1933).

28. Az általános művek mellett (10. sz. jegyzet) 1.: Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázötven éves évfordulóra átdolgozta Wellmann Imre. Budapest, 1936. 224-226. (a továbbiakban: Károlyi 1936); Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest története III. Budapest, 1944. 42-48. ; MKA 1884.

83