Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Nagy László: Várad szerepe a Partium és Erdély életében a 16-17. században
Rhédeynek: „Ha lehetne uram, bizony én Váradnak szükségére milliót sem szánnék rendelni, mert magam is munkálkodnám, és munkálkodom is örömest Várad építésén és megtartásában.”4 Hasonlóan gondolkodott és gondoskodott Váradról a két Rákóczi György is. Amikor pedig Erdély e kapuja a Partiummal együtt közvetlen török fennhatóság alá került több évtizednyi időre, a „váradi basák” - pontosabban beglerbégek - részben támogatták, részben akadályozták az erdélyi fejedelmek politikáját.5 A török vazallus nemzeti fejedelmek Váraddal kapcsolatos tevékenységénél több dolgot kell szem előtt tartanunk. Mindenekelőtt azt, hogy minden szultáni ígéret és biztosíték ellenére a török hódoltsági magyarországi végvárak török vitézei szívesen be-betörtek erdélyi területre is ember- és vagyonrablás végett. Az ilyen - sokszor ugyancsak véres - „csínytevéseknek” csakis az szabhatott gátat, ha az erdélyi nyugati végvárvonal katonái szemmel tartják és ha lehet, meghiúsítják azokat. Mindenekelőtt a váradiak, akik a legnagyobb katonai erőt képviselték ebben az országrészben. Az „íratos” végváriak létszáma ugyan ritkán haladta túl az 1000- 1500 főt, ám ezt a kontingenst növelni lehetett nagy létszámú szabadhajdú zsoldba fogadásával, továbbá a váradi főkapitány - egyúttal Bihar vármegyei főispán - rendelkezési jogkörébe tartozó Bihar megyei nemesi felkelés és más hadelemek mozgósításával.6 Amikor feszültté vált a kapcsolat az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok között, akkor a váradi hadinépre hárult a királyi Magyarország felől várható katonai akciók visszaverése, vagy a Habsburg-ellenes háborúkat folytató erdélyi fejedelmek haderejének toborzásokkal történő növelése is.7 A katonai feladatokon tűi békeidőben is akadt dolga a váradiaknak. így például a kereskedelmi utak, a kereskedelem zavartalanságának a biztosítása. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy minden nagyobb vár - így természetesen Várad is - egyúttal belpolitikai közigazgatási központ is volt, s így belpolitikai jelentősége sem elhanyagolható nemcsak a Partium, hanem egész Erdély életére vonatkozóan is. Ugyanis helyőrsége biztosította, mindenekelőtt a Partiumban, a fejedelmi rendelkezések, országgyűlési végzések végrehajtását, és nem utolsósorban a fennálló társadalmi rend viszonyainak a szavatolását. Mind a kül- mind a belpolitikai feladatokról híven tájékoztatnak bennünket a fejedelmi utasítások, a váradi főkapitányoknak szóló rendelkezések és egyéb intézkedések. így például az az 1572-es intézkedés, amelyben Erdély első fejdelme - és egyúttal a 16. századi magyar história méltán legnagyobb formátumúnak nevezhető politikusa és katonája - Báthory István, a későbbi lengyel király, adott bátyjának Báthory Kristóf váradi 39
