Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése

22. A pénztári napló időhatára. A forrásban a következő részadatok szerepelnek: mülázimok 17, budai janicsárok 929, gönüllük és fáriszok 4062, müsztahfizok és topcsik 2259, reiszek és azabok 1985, martalócok 1582. Ezek összege azonban 10 834.

23. A forrás itt megadja a zsoldfizetés időhatárait is, így a táblázatban is az szerepel. A részadatok mülázimok 12, gönüllük 300, janicsárok 816, müsztahfizok, topcsik, dzsebedzsik és kumbaradzsik 2277, reiszek és azabok 2031, fáriszok 3874, tartalócok 1585.

24. A jerli kulokkal foglalalkozó, meglehetősen szegényes eddigi szakirodalom - amely a Bulgária területén állomásozó janicsárokra vonatkozó, főként 18. századi adatokra épít - úgy véli, hogy e helyi egységeket helyben toborozták és állandóan a végvidéki várakban szolgáltak. Vő. Georgieva, Cvetana: Organisation et fonctions du corps des janissaires dans les terres bulgares du XVIe jusqu’au milieu du XVIIIe. siècles. Etudes Historiques V. (1970) 319-336. Kérdés, hogy a magyarországi viszonyok mennyiben voltak hasonlóak, vagy különböztek a bulgáriai helyzettől. A szóbajöhető források közül Id. pl. Isztambul, B.O.A. Bab-i Defteri Büyük Kalo Kalemi 32235.

25. A várakban állomásozó janicsárokra vö. Fodor Pál: A török hadsereg. História 1986/3^1. 26. A portai zsoldos alakulatok alatt a janicsárok, a tüzérek, az ágyúszekerészek és a fegyverkészítők, valamint a hat lovas alakulat katonái, azaz a szpáhik, a sziláhdárok, a jobb és bal szárnyon lévő ulufedzsik, illetve gurebák (ulufedzsiján-i jemin és ulufedzsiján-i jeszár, illetve gureba-i jemin és gureba-i jeszár) értendők. Ezekre Id. Ismail Hakki Uzunçarçili máig alapvető monográfiáját: Osmanli Devleti te§kilâtindan kapukulu ocaklan I—II. Ankara, 1984. és Káldy-Nagy Gyula: A török állam hadseregének kialakulása I. Szulejmán korára. In. Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc szerk.: Mohács tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Budapest, 1986. 184-189.

26. Fekete L.-Káldy-Nagy Gy. i. m. 440., illetve török szöveg 569.

27. Finkel, Caroline: The Administration of Warfare: the Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593-1606. Wien, 1988. 33.

28. A 893. Dzsemáziülevvel 17-984. Dzsemáziüláhir 17. (1575. VIII. 24-1576. IX. 11.) közti bevételek és kiadások elszámolásakor történt először, hogy már nem tüntették fel az isztambuli támogatást.

29. A budai vilájetre - a teljesség igénye nélkül - a már idézett (MM 1561) naplón kívül ld. MM 498. A budai kincstár 1601. február 24-1603. június 10. közti bevételeinek és kiadásainak összesített elszámolása: MM 6766. Latin betűs átírásban kiadta: Finkel, C. i. m. Appendix: No. 11-16. Vö. Finkel i. m. 284—296. A 17. századra időrendben vö. MM 4654, MM 4133, és MM 1599.

30. MM 6733 és MM 16 874, ahol több magyarországi vár (Temesvár, Buda stb.) is szerepel.

31. A MM 6733. számú defter pl. majd 600 oldalas.

32. MM 7004. 191-212. old. A zsoldkimutatás a Hidzsra szerinti 1055. évre (1645. február 27-1646. február 16.) vonatkozik.

328