Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése

megterhelést jelentett az itteni várak fenntartása, mint az azzal farkasszemet néző védelmi rendszer finanszírozása a Habsburgoknak. Azt is láttuk, hogy a korban a frontszakaszon kiépített végvári rendszer általában ráfizetéses volt, s legfeljebb a ráfizetés mértéke lehet vita tárgya. Az is világos, hogy az egykorúak nem mérlegelték oly mértékben egy-egy hódítás pénzügyi kihatásait, mint azt mai eszünkkel gondolnánk. Egyébként is, a terjeszkedő oszmán hatalom, ha nem itt, akkor másutt kerül szembe ugyanezzel a problémával, miként minden korabeli hatalomnak szembesülnie kellett vele.

JEGYZETEK

1. A magyarországi török berendezkedés felemásságára és a kondomíniumra ld.: Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 1976. 61-249. Vő. .Török közigazgatás és jogszolgáltatás - magyar városi autonómia. Történelmi Szemle 1985/2. 227-256. ; Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981.

2. A budai beglerbégség szandzsákjainak egyik legelső -1545 januárjából származó - említésében a következő szandzsákok szerepelnek: a budai, a szendrői, az eszéki, az izvorniki, az aladzsahiszári, a vulcsitrini, a szegedi, a mohácsi, az isztolni, belgrádi (székesfehérvári) és az egri vári liva. Ez utóbbi szandzsák a hatvani és a nógrádi szandzsák felállítása után megszűnt, de a hatvani szandzsák egyik - még Eger elfoglalása előtt készített - összeírásában szintén találkozhatunk az „egri náhije” közigazgatási egységgel. Vö.: Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. 9. 17. sz. jegyzet. Egy másik, Dávid Géza által 1543 elejére datált forrás szerint a következő területek tartoztak Budához: Szendrő, Zvornik, Aladzsahiszár, Vulcsitrin, Pozsega, Szeged, Perini Petri livája, Erdély és Temesvár. Vö. Dávid Géza: A budai beglerbégek jövedelmei és birtokai a 16. században. Keletkutatás 1991/tavasz 49. 4. sz. jegyzet.

3. Dávid G.: i. m. 50-55.

4. Káldy-Nagy Gy. i. m.

5. Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Bodó Sándor-Szabó Jolán szerk. : Magyarországi végvárak a XVI-XV1I. században (tanulmányok). Studia Agriensia 3. Eger, 1983. 72-74.

6. Fekete Lajos-Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550-1580. Budapest, 1962. 609-611. Az akcse-aranyátszámításhoz ld. Hegyi Klára: A török birodalom magyarországi jövedelemforrásai. Századok 1983/2. 346.

7. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek I—II. Budapest, 1886-1890.

8. Velics A.: i. m. I. 402-405.

9. Sorrendben: Isztambul, Bajbakanlik Osmanli Ar§ivi, Maliyeden Müdevver Def326