Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Dusán Uhlir: A csehországi és morvaországi katonai erődök változó szerepe a brünni Spielberg példáján
Dusán Uhlif A CSEHORSZÁGI ÉS MORVAORSZÁGI KATONAI ERŐDÖK VÁLTOZÓ SZEREPE A BRÜNNI SPIELBERG PÉLDÁJÁN Az én hozzászólásom kissé eltér a mai témától. Cseh területen nem voltak olyan végvárak, amelyek a török elleni védelmet szolgálták volna, mint a magyarországi végvári rendszer esetében. Ilyen értelemben csak a mai Szlovákia területére eső, néhány erőddel számolhatunk, mint pl. Komárom (Komárno), Érsekújvár (Nővé Zámky) és Kassa (Kosice), ezekről azonban én aligha szólhatok. A csehországi és a morvaországi területen lévő váraknak inkább olyan szerepük volt, hogy a császári főváros, Bécs kapuja előtt északi irányú védőfalat jelentettek. Ez különösen érvényes a morvaországi Brünn (Brno), Olmütz (Olomuc) és Magyarvár (Uhersko Hradiáté) esetére. Jóval később, csak a 18. század második felében, miután Poroszország elhódította Sziléziát, Csehország északi részén két nagy erőd építése kezdődött, Theresienstadté (Terezin) és Josefstadté (Josefov), amelyeknek pótolniuk kellett az elveszett sziléziai erődöket, Glogaut (Glogów), Brieget (Brzeg), Neißet (Nysa), Breslaut (Wroclaw) és Glatzot (Klodzko). Ennek célja az volt, hogy a porosz veszélytől védje a Habsburg-monarchia északi határát. Ezt a katonai szerepet valójában sohasem töltötték be. Theresienstadt a II. világháború idején koncentrációs tábor lett és emberek ezreinek, főként zsidóknak a halála, meggyilkolása kapcsolódik hozzá. Egyébként már a korai időkben rendszerré vált, hogy ezeket az erődöket kezdettől fogva börtönként használták. így pl. Olmützben a francia forradalmi hadsereg több tábornokát tartották fogva (köztük az ismert Lafayette tábornokot), később, az 1848-1849-es forradalom után pedig magyar és lengyel forradalmárokat. Hasonló volt Theresienstadt is, ahol a görög szabadság- harcos, Alexander Ypsilanti vagy az 1914-es szarajevói, szerb merénylő, Gavrilo Princip raboskodott. Békeidőben az osztrák katonai erődítmények megteltek bűnözőkkel és politikai foglyokkal, háborús időkben azonban tisztán katonai célokat szolgáltak. A brünni vár és erőd példáján szeretném érzékeltetni, hogy milyen változatos sorsa lehetett egy közép-európai erődnek. A Spielbergi vár és erőd, amely a brünni városközponttól nyugatra fek29