Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Dénes József: Horvátország és Szlavónia várai a 16-17. században
Dénes József HORVÁTORSZÁG ÉS SZLAVÓNIA VÁRAI A 16-17. SZÁZADBAN Magyarország várainak jegyzékét Könyöki József és Nagy Géza munkájának eredményeként 1905-ben tették közzé nyomtatásban.-1 A kb. 1600 ős-, római és középkori vár és egyéb erődítmény (kastély-, templom-, kolostor- és városerődítés) felsorolását és alapvető jellemzését tartalmazó lista a szűkebben vett Magyarország 63 megyéjére terjed ki. Ennél bővebb anyagot tárt fel Soós Elemér: Magyarország várai című, 40 kötetes kéziratában 1889 és 1928 között.2 Ezt egészítette ki további 3 kötetet kitevő anyaggal 1940 táján Pogrányi Nagy Félix.3 Kifejezetten a várakkal foglalkozó, az egész egykori országterületre kiterjedő más feldolgozást nem ismerünk - legalábbis olyat nem, amely teljességre törekedne.4 Az elmúlt évtizedekben 6 kutató munkájának eredményeképpen összegyűlt egy minden eddiginél teljesebb, közel 4000 vár és egyéb erődítmény adatait tartalmazó cédulagyűjtemény. Ennek kiegészítése, rendszerezése és közzététele érdekében „Magyarországi várjegyzék” címen megpályáztuk és elnyertük a Pro Cultura Hungáriáé Alapítvány „Magyarország Történeti Atlasza” témakörének támogatását.5 A munka tér- és időbeli koordinátáiról röviden: a vizsgált területi egység az űn. történeti Magyarország, azonban figyelmünk kiterjed az 1913. évi országhatáron kívüli, ám a középkorban Magyarországhoz tartozó kapcsolt részek („Partes Adnexae”) váraira is. Időben valamennyi korszak objektumait fel kívánjuk gyűjteni a legkorábbi őskori sáncváraktól egészen a múlt századi erődökig. A várak és egyéb erődítmények hagyományos módszerekkel már áttekinthetetlen mennyiségűnek számító adatait számítógépre visszük. Ehhez kétféle űrlapot szerkesztettünk. Jelenleg a tömörebb változat kérdéseit válaszoljuk meg, a részletesebb szempontokat figyelembe vevő változat csak egy későbbi bővítési alternatíva előregondolása.6 Az adattár hagyományos módon történő előkészítése - cédulák rendezése várak, helységek, megyék szerint - közben figyeltünk fel arra, hogy a középkori Magyar Királyság területének Drávától délre eső része aránytalanul csekély mértékben van képviselve. Ez nyilván az anyaggyűjtés 211
