Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon
terv születik majd a 17. század végén és a 18. század elején, amely nem vette figyelembe a helyi adottságokat, s a helybeli „közvélemény” szembeszállt vele. A helyiek minden esetben arra hivatkoztak, hogy ők jól ismerik vizeik természetét.37 Végvár és erdő Képletesen szólva a végvárrendszer az erdőkből élt: innen kapta építőanyaga java részét, védőműveit, szerszámait, szállítóeszközeit és tüzelőjét. Az ország erdőségeire ezzel addig soha nem tapasztalt többletteher zúdult. Mennyi lehetett ez valójában, milyen területekre hárult és hogyan viselte el az ország erdővagyona a végvárrendszer ránehezedő terheit? A középkori Magyarország határait széles sávban erdőségek övezték, s nem tudjuk, hogy a magyar és a török végvárak kettős rendszere között létezett-e hasonló védelmi sáv. Esetleg a végvárvonal egyes szakaszain, vagy a folyók mentén az ártéri erdők alkották a végvárrendszer természetes hátterét, biztosítottak valamit a várak faanyagszükségleteiből.38 A végvár- rendszer minden eleme részben az ország erdeiből építkezett. Mekkora volt az erdők igénybevétele? Hozzávetőleges képünk sincs róla, hogy a gerenda vázas alapozású, a sokszor nedves, iszapos talajban vastag tölgycölöpökre épített várak, palánkok mennyi fát nyeltek el évente. Kanizsán 1571-ben csak a külső vár védelmére Méri István számítása szerint megközelítően 4800-5000 db, 18-20 cm vastagságú facölöpöt vertek le, s ezek a Ferabosco-féle jelentések szerint 2-2,5 öl hosszúságúak lehettek.39 A zsindelytetőket tízévenként kellett megújítani. Pálffy Pál 1638- ban csak a bajmóci vár fedésére 100 ezer zsindelyt rendelt. A Magyar Kamara 1674. évi kimutatása szerint a felső-magyarországi várkerület váraiban egy télen 24542 szekér fát füstöltek el az égre.40 Szekerek, hordók, hajók, a szállítás faanyaga hatalmas mennyiség. Az ostromokhoz cölöpökkel, padozatokkal, támdeszkákkal kibélelt vívósáncokban erdők tűnhettek el. 1687-ben például csak a likavai uradalomból a háború céljaira 11000 szálfát, 7000 hídoszlopot és 900000 zsindelyt rendelt a kincstár.41 Hogyan viselte el az ország erdőállománya ezt a nagy megterhelést, miközben a bányászat, a korai ipar és más szükségletekkel is számolnunk kell? Imreh István munkájából tudjuk, hogy a székely közösségek igen magas színvonalú erdővédelmi rendszerrel tartották egyensúlyban igényeiket és erdeik regenerálódó képességét.42 Ismeretes, hogy a bányavárosok ugyancsak védték erdeiket a rablógazdálkodás ellen.43 Uralkodói rendelke17
