Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)
N. Kiss István A MURAKÖZI RÉGIÓ KETTŐS KATONAI SZEREPE A 17. SZÁZADBAN (Végváriak és katonaparasztok) A középkori magyar állam a 14. század óta harcolt (1365) az északra nyomuló törökök ellen, Anjou Lajos királyunk még a Balkán középvonalában tartóztatta fel az oszmán előnyomulást, Zsigmond császár is (1387- 1437) és Corvin Mátyás (1458-1490) az ún.: „bánságokban” állították meg a szultánok támadásait. A bánságok katonailag szervezett tartományok voltak, amelyek némileg emlékeztettek a karoling birodalom határgrófságaira. A védelmi rendszer ezekben a tartományokban húzódott központban Belgráddal. Mint a magyar királyság gyengeségének és megingásának jelét a 16. század elején ezeket az erődöket a török hadsereg sorra elfoglalta. A mohácsi csatában elbukott a független magyar királyság. Északi és nyugati részei a magyar koronával együtt a Habsburgok kezére kerültek, a középső rész, Buda fővárossal együtt, az oszmán birodalom része lett, míg a keleti részekből Erdély fejedelemségét alkották meg, ami formailag független maradt, de a valóságban török védnökség alá került és adót fizetett. A Dráva menti horvát megyék és az erdélyi fejedelemség területe nélkül, a magyar királyság 190 000 km2-re terjedt ki, mintegy 2 millió lakossal, kb. 8-9 fős négyzetkilométerenkénti sűrűséggel.1 Ez kb. egynegyede Volt az akkori Franciaországnak. Az országnak csak egy nyugati értelemben fejlett városa volt, a főváros Buda. A római korból folyó nemesfém és rézbányászata fejlett volt, szarvasmarha, gabona és bor exportja a 15-16. századtól kedzve nyugatra került.2 A töröktől megszállt terület 80-100 ezer km2-es volt, míg a Habsburg koronához került maradék magyar királyság mintegy 90-100 000 km2-t tett ki. A magyar hadszíntér Az így kialakult történeti helyzet 1541-től 1686-ig, illetve 1718-ig, csaknem 2 évszázadon át hadszínteret teremtett. A „Pax Turcica, mint hivatalosan elismert békekorszak nem létezett, azt csak mint jelentősebb 123
