Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon

terjeszkedése a klimatikus zónahatárral esik egybe.9 1602 őszén Buda ostromát valóban a lassú eső fojtotta a sárba? S ki tudja, az ifjú Köprülü Ahmedet milyen következtetésekre vitte az esztergomi vízhajtó gép látványa. Ahogy Evlia Cselebi leírta: „a várba vezető vízcsatornából a víz emberi nyakvastagságban a kéménynyíláson át egyenesen az ég felé kimen- vén, három Szulejmánie minaretjénél magasabbra emelkedett s zúgva, dörögve úgy ment ki, hogy midőn legmagasabb pontját elérte, szivárványt játszva szökőkútszerűen leesett s a Duna folyóba ömlött”. Ne féljetek, fiúk! Ne féljetek! - mondta a gépházat működtető öreg molnár apó és „a nagyvezír, Köprülü-záde Fázil Ahmed pasa is megnézte e dolgokat, s a tiszteletre méltó öreg molnárnak ötven aranyat ajándékozott és tíz akcse fizetésemelést rendelt el neki.”10 Ilyen és hasonló illusztratív példákat vég nélkül idézhetnénk. Érdekes, hogy a kortársak, Evlia Cselebi, vagy az olasz hadmérnökök sokkal többet írtak a várak és a természet kapcsolatáról, a környezetről, a természetről, mint később jónéhány történetíró. Ugyanakkor a hazai társadalomtudományok bizonyos irányzatai a múlt század óta lépést tartva a nemzetközi mezőnnyel jelentős alapkutatásokat végeztek el. Meglepő például, hogy a végvárrendszer és a természeti viszonyok kapcsolatáról milyen izgalmas gazdag tényanyaggal szolgál Tagányi Károly erdészettörténeti okmánytára, Péch Antal bányászattörténeti anyaggyűjtése, Takáts Sándor életműve.11 Naplók, emlékiratok, törvények, a három hatalom alatt élő ország uralkodóinak rendeletéi, hadmérnöki tervek, útleírások, udvarbírói utasítások, várrendtartások és a várkerületi kapitányok levelezései az ökológiai kutatás ma még feltáratlan kincsesbányája.

A két világháború között az agrártörténet, a gazdaság és művelődés- történet művelői, a klimatikus viszonyok alakulásának, a hidrológiai változásoknak, a folyók szabályozásáról, a természetismereti szintekről feltárt eredményeikkel úttörő munkát végeztek. Sokszor a teljes közöny és értetlenség légkörében. Például Rapaics Raymund munkáit a két világháború közötti Magyarország tudománya nem tudta hová tenni.12 Löw Emmanuel műve a Biblia növényeiről határainkon túl tudományos szenzáció volt, itthon alig ismerték.13 Ma viszont senki nem kerülheti meg egyik művet sem, aki a növények gyakorlati haszna és a kultúrába beépült szimbolikus jelentésének kölcsönhatásával foglalkozik, vagy a történeti kerteket igyekszik rekonstruálni.

Az elmúlt években pedig nálunk is kibontakozásnak indult a hazai történeti ökológiai munka. Fontos művek láttak napvilágot, eredmények, kezdeményezések tanúi lehetünk. Igényes és értő a társadalom érdeklődése is.14 Van tehát mire építenünk.

11