Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Kelenik József: A nemzetiségi megoszlás, a veszteségek és a fluktuáció mértéke. Tizennégy Kanizsa elleni végvár helyőrségében (1633-1640)

A szolgálatelhagyók Az összeírásnak külön része foglalkozik a szolgálatelhagyókkal, azaz azokkal, akik az összeírás elkészítésének időpontjában már nem voltak egyik helyőrség tagjai sem. Az irat a szolgálat elhagyásának 3 lehetséges okát említi: a kilépést, az elhalálozást és a szökést. Érdekes, ugyanakkor óvatosságra intő tény, hogy a felsorolt 1182 szolgálatelhagyó közül az összeírás egyetlen egyet sem nyilvánít szökevénynek. A kilépettek és a halottak arányát, a 12. diagram szemlélteti. A szol­gálatelhagyás oka mintegy 32%-ban volt az elhalálozás. Ez önmagában viszonylag magas aránynak tűnik, ám ha az összes elhaltak számát (mintegy 344 fő) az összeírás egészéhez (2689 fő) viszonyítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a veszteség nem nagyobb évi 50 főnél. Ez átlagban heti egy halottat jelent, ami - figyelembe véve hogy az összeírás nem tesz különbséget az elesettek, ill. a betegségben vagy járványban elhunytak között - igazán nem tekint­hető súlyos vérveszteségnek (lásd 13. diagram). Szintén érdekes tanulságokkal szolgál a kilépett 803 katona szolgálati idejének elemzése. A vizsgálat során az ő szolgálati idejüket is ugyanúgy 7 csoportra osztottuk, mint a még szolgálatban állókét. A kilépők esetében - szöges ellentétben a még szolgálatban állókkal - azt tapasztaltuk, hogy a legszámosabban az A csoportba tartoznak. Mint azt láthatjuk, a kilépet­tek 50%-a mindössze 1 évet, illetve ennél rövidebb időt töltött el egy-egy várban (lásd 14—15. diagram). A 803 kilépő közül 603 a gyalogosok és csak 200 a lovasok száma, ami azt jelenti, hogy a gyalogságtól arányszámukhoz viszonyítva jóval többen léptek ki, mint a lovasságtól (lásd 16-17. diagram). A várkerület fenntartási költségeiről Mivel az összeírás pontosan és egyértelműen rögzíti minden egyes katona járandóságát, konkrétan meg tudjuk határozni, mekkora összeget igényelt, vagy talán helyesebb úgy fogalmaznunk, igényelt volna az adott időszakban a Kanizsa elleni várak őrségeinek fenntartása. Az egerszegi várcsoport még szolgálatban álló katonaságának zsoldja az 1633 januárja és 1640 márciusa közötti 7 év 3 hónap alatt - ideszámítva Körmendet és a főkapitány járandóságát is - 195832 forint 75 dénárt tett volna ki. A kiskomáromi várcsoport őrségének 6 év és 3 hónapra 108327 forint 75 dénár járt volna, míg az elhaltak esetleges örökösei és a kilépettek összesen 106

Next

/
Thumbnails
Contents