Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT - Faipar
zóan semmiféle garanciát nem vállaltak. így hát nem csoda, hogy az „Üstökös” védjegyű portlandcement nem igazán tündökölt a magyar cementgyártás egén. Az erős versenyben a részvényesek kevés hasznot láttak a cementgyártásból. Az alaptőkét kétszer is emelni voltak kénytelenek: 1991-ben 3 millió K-ra, 1913 végén pedig 4 200 000 K-ra.378 Az első évek szerény termelékenységét az alábbi mérlegadatok mutatják:379 Év Nyereség (K) Veszteség (K) 1912 3 191 170 602 1913 73 861 76 741 1914 372 369 495 785 Faipar A megye legnagyobb faipari üzeme a Gyöngyösi Gőzfűrész és Faipari. Részvénytársaság az 1900-as évek elején műszaki-technikai modernizálás és bővítés eredményeként 1906-ban „már egyike volt az ország legnagyobb telepeinek ezen szakmában. ”380 Elsősorban a parkettagyártás vesz új lendületet, de a rajzeszközök után „iskolapadok, bútorvázak, kocka-burkolat, és mindennemű fából készült cikk” is felkerül termékei listájára.381 1900- ban 57, 1910-ben 35 munkást foglalkoztatott.382 Sikeres üzletmenetére enged következtetni, hogy alaptőkéjét az induló 30 000 Ft-ról, 13 év elteltével, 160 000 koronára emelte. Ez még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük a forint és a korona átszámítási különbségét. 1911-ben a részvény- társaság megváltoztatja a nevét, s az Egri Királyi Törvényszék cégtörzs- könyvébe, Gyöngyösi Parkettagyár Részvénytársaság néven kerül be.383 Parkettagyártással 1910-ben a gyöngyösi gyáron kívül egy segéd nélkül dolgozó asztalos vállalkozó is foglalkozott. Vegyes fűrészárukat három üzem készített, ebből kettő 20 munkásnál többet alkalmazott, egy pedig segéd nélkül dolgozott. Asztalosipari munkákkal 1910-ben 248 vállalkozó foglalkozott a megyében, bútorgyártással nagyüzemi szinten mindössze 2, Egerben Barna Manó, Gyöngyösön pedig Makra Géza.3M Heves megyében 1900-ban a faipari ágazatban összesen 718 fő dolgozott, 15%-al több, mint 10 évvel korábban. Megyei mértékkel mérve is csekély ez a növekedés, az élelmezési és élvezeti iparcsoport 62,8%-os, vagy a kő-, föld-, agyag- és üvegipari ágazat 78,2%-os fejlődéséhez képest.385 A faipar éppen csak kilép a kisipari szférából, 1910-ben 5 vállalat nevezhető legalább 20 munkást foglalkoztató „nagyüzemnek”, de közülük egy sem éri el a 100, de még az 50 fős munkáslétszámot sem. 80
