Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Sokszorosítóipar
18. kép. Az Egri Nyomda Részvénytársaság reklámja 19. kép. Az Egri Nyomda Részvénytársaság reklámja megyei nyomda nem vállalta el, Kohn Dávid épp az évben költözött el Egerből Budapestre.322 így a párt vezetői úgy határoztak, hogy lapjuk, a Heves vármegyei Hírlap kinyomtatására egy új nyomdát állítanak fel.323 Részvénytársasági alapon, 25 db 400 Ft-os részvényekre alapítva, összesen 20 000 korona alaptőkével így alakult meg az „Egri Nyomda Részvénytársaság” 1893 júniusában, melynek első elnöke, egyben az induló lap főszerkesztője Babocsay Sándor ügyvéd lett.324 Az alapítók zömében értelmiségiek voltak, akik nem csupán anyagi kockázatot vállaltak, de felkészülten és felelősséggel tudták képviselni az egri ellenzék célkitűzéseit is. Öt alkalmazottal kezdte el tevékenységét a nyomdaüzem, az első évben csak újságot és kereskedelmi nyomtatványokat készített. A fejlődés akkor kezdődött el, amikor az addig Miskolcon dolgozó kiváló nyomdászszakember, König Ferenc állt a nyomdaüzem élére. König 1894. január 1-jén nagy ambícióval látott munkához. Rövid ideig még folytatja a címnyomatok és közigazgatási nyomtatványok készítését, majd fokozatosan átalakítja a nyomdaüzem profilját. Áttérnek a különböző színház-, mozi-, fürdő- és egyéb jegyek gyártására. König maga tervezte és fejlesztette mind szebbé, tökéletesebbé a jegyeket. A szakértelem, a nyomdászok lelkiismeretes, pontos munkája olyan kiváló gyártmányokat eredményezett, hogy az 190871
