Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Villamossági ipar
Egerben, ami egy-két esetben, pl. a vezető oszlopok minősége, formája kapcsán nyílt összetűzéshez vezetett a városi képviselő-testület és az építő cég között. A Villamossági Rt. a vállalt határidőt betartva, 1894. november 1-jén próbavilágítást végzett a városban, mely a sajtó korabeli híradása szerint „nagyszerűen sikerült”.292 November 3-án pedig a telepet hivatalosan is üzembe helyezték. A város felkérésére Straub Sándor mérnök műszakilag felülvizsgálta a létesítményt. Megállapításai szerint „a telepen összesen 100 000 W teljesítményű váltóáramú gép működik, s az áramfejlesztő telep a gépi elektrotechnika minden követelményének megfelel”.293 Az első években nem volt a városnak kifogása a villanytelep üzemeltetője ellen. Az áramfogyasztás mérsékelten emelkedett. 1900-ban azonban már a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentésében azt írja, hogy „a város és a vállalat között a szerződéses viszony feszült. ”294 A korábbi normális kapcsolat megromlását az idézte elő, hogy a város magasnak tartotta a korábban még méltányosnak ítélt díjtarifát, s annak leszállítását kérte. A tulajdonos erre nem volt hajlandó. 1906-ban a város felmondta a Magyar Villamossági Rt.-vei fennálló szerződését a villamostelep üzemeltetésére.295 1906-1907 folyamán sikertelen kísérletek történtek a megváltási összegben való megegyezésre. Végül is az Egri Királyi Törvényszék Szmrecsányi Lajos érseket nevezte ki a per eldöntésére választott bíróság elnökévé.296 E bíróság döntése értelmében a város 560 000 korona megváltási összeget tartozott fizetni.297 Miután a villamostelep a város tulajdonába került, rövidesen megbízást kapott a közvilágítási bizottság a telep átalakítására és a villamoshálózat szélesítésére. Az előterjesztés alapján olyan döntés született, hogy a gőzüzem helyett a telepet 550 000 koronás beruházással, olajjal üzemelő dízelmotorokra szereljék át.298 A beruházási tőke nem állott a város rendelkezésére, mert a pályázatot úgy írták ki, hogy az átalakítási munkálatok árát „a jövedelemtöbbletből fogja amortizációs úton letörleszteni” a megbízó. 1909-ben hozta meg végleges döntését a város közgyűlése a villamostelep ügyében. Ennek értelmében a telepet nem adják bérbe, hanem továbbra is házi kezelésben marad. 1910. februárjában megérkezett az első 300 LE-s dízelmotor a Csepeli Gép- és Fegyvergyártól, majd sztrájk miatt némi késéssel a további kettő. A villamostelep üzletmenetére, nyereségére az 1900-as évek elejéről vannak adatok. Eszerint 1903-ban az évi nyeresége 13 434 korona volt. Hatvanban keveset tárgyalnak, de annál többet cselekednek. 1903- ban kezdik, s 1904-ben, 10 évvel az egri áramfejlesztő telep után üzembe is helyezik a megye második villamosáramfejlesztő telepét. Üzemeltetője és tulajdonosa a Hazai Villamossági Részvénytársaság volt.299 Gyöngyös nem akarván lemaradni a megyeszékhelytől, már az 1890-es évek elején tervbe veszi a város elavult közvilágításának modernizálását. A város képviselő-testülete egy bizottságot választott a „villanyvilágítás 68
