Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

Alig járt úton indul el, aki átfogó képet kíván rajzolni Heves megye tőkés iparának kezdeteiről s a kibontakozás nehézkes folyamatáról a dualizmus évtizedeiben. A tájékozódás jelzőkövei azok az egyedi, kisebb-na- gyobb tanulmányok, melyek egy-egy ipari vállalat, pénzintézet, bányavállalat történetének feldolgozására vállalkoztak. Például Takács Béla monográfiája a parádi üveggyárról,1 Molnár László tanulmányai az Apátfalvi Keménycserépgyár történetéről,2 Csiffáry Gergely munkája az egercsehi szénbányáról,3 Szederkényi Nándor részletes tanulmánya a Heves megyei Takarékpénztárról,4 vagy Antalóczi Lajos nyomdatörténeti,5 Csóka János dohánygyártörténeti munkájára utalhatunk.6 Érintőlegesen foglalkoznak a XIX. sz. második felének megyei ipartörténetével a Borovszky- és Szederkényi-fél^ megyemonográfiák, s azok a várostörténeti tanulmányok is, amelyek Eger9 Gyöngyös és vidéke,10 valamint Hatvan történetét11 dolgozzák fel.

A fenti munkák által nyújtott segítség mégis kevés a kutatónak az összkép megrajzolásához. A feldolgozatlan, de a részben feldolgozott iparágak, vállalkozások történetének életszerű, de hiteles történetét az elérhető levéltári forrásanyag, alispáni jelentések, kereskedelmi és iparkamarai beszámolók, valamint a korabeli helyi sajtóanyag feldolgozása nélkül nem lehet megírni. Rendelkezésünkre elsősorban az 1950-es közigazgatási rendelettel máig érvényesen kialakított Heves megye településeinek történeti forrásanyaga állott, ezért a dolgozat egy-két kivételtől eltekintve a mai Heves megye dualizmus kori ipartörténetének rajzát szándékozik az érdeklődőknek átnyújtani.

A szerző elsősorban is Nagy József tanár úrnak tartozik köszönettel, aki nemcsak felhívta a témára a figyelmét, de tanácsaival, önzetlen segítségével, lektori ajánlásaival nagymértékben járult hozzá a dolgozat elkészültéhez. Köszönet illeti Nemes Lajos levéltárost a nem túl bőven rendelkezésre álló forrásanyag önzetlen kikereséséért, szakmai tanácsaiért. Hálával tartozom Kardos Józsefnek lektori megjegyzéseiért, Petercsák Tivadarnak és Havassy Péternek racionális szerkesztői észrevételeikért, s nem utolsósorban a Dobó István Vármúzeumnak, amiért felfigyelt munkámra, és elősegítette annak közzétételét.

5