Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Élelmezési- és élvezeti ipar
16. kép. Az egri dohánygyár a századfordulón közreműködésével biztosított. A tetőcserepet szintén közeli vállalattól, a „Gyöngyöstarjáni Agyagipar” cégtől vásároltak.215 A nehézségek ellenére a vállalkozó csak 30 munkanap haladékot kért, s végül 1897. szeptemberében fejezte be és adta át az épületeket.216 De ezután hátra voltak még a belső szerelési munkák. A központi légfűtési, szellőztetési, vízvezetéki és csatornázási munkákra Zimmermann H. A. budapesti vállalkozó kapott megbízást. Ő azonban még 1897 nyarán az „Ulrich B. J. Bádog és Ólom- gyár” nevű cégre ruházta a megbízást.217 Végül is a munkát ez utóbbi cég megbízásából „Forst Oszkár és Társa” vállalkozók végezték el. A villany- világítást a Magyar Villamossági Részvénytársaság készítette el, az iparvasutat a Roessemann és Kühnemann cég építette meg,2lii Landesman Adolf egri optikus pedig egy 4 készülékből álló „távbeszélő-állomást” szerelt fel a gyárban.219 1898-ra lényegében befejeződtek az építési, szerelési munkák. A gyár termelése a mind több munkásnő betanítása után már az első években gyors fejlődésnek indult. Csak szivar készítésére specializálódott. 1895 végére már 193 főre emelkedett a munkáslétszám, akik között elsősorban „az elszegényedett iparos osztály leányai” voltak nagy számban.220 A Magyar Királyi Dohányjövedéki Központi Igazgatóság rendszeres évi előirányzata szerint készítették az ún. minőségi szivart, mely nevét a jó 57
