Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Az első helyi érdekű vonalak és a többi szárnyvonal kiépülése
helyen, hanem „attól 140 öl távolságra helyeztessék el.” Kérését olyan érvekkel támasztotta alá, hogy a város közönsége így „megfosztatna azon százados üdítő élvezettől, melyet a kert látogatása, népünnepélyek rendezése révén élvez”.9S A szenvedélyes vita akkor csitul el, amikor kiderül, hogy a végleges tervben - nyilván nem kis részben azon országos távlati cél szolgálatában, hogy e vonal továbbvihető legyen a gömöri vasipari telepek irányába - a pályaudvar nem a város belsejében, az érseki kertben, hanem a mögött, a patak jobb partján épül. A pályaszakasz építése 1871 késő tavaszán kezdődött el. Lassította a munkát az andornaki vonalrész kisajátítása. A helyi sajtó cikkírója tudni véli, hogy az ottani földbirtokos, Mocsáry Lajos „olyan nehézségeket gördített, melynek kiegyenlítése hosszabb időt vett igénybe”.96 Miután a töltést egész hosszában kiépítették, kiderült, hogy az áradások veszélye miatt az egészet pár lábbal följebb kell emelni. Ennek ellenére kisebb csúszással a vasút elkészült, s 1872. november 3-án a forgalomnak átadták.97 Ezzel Gyöngyös után - igaz csak két évvel - Eger számára is lehetővé vált az ország kereskedelmi vérkeringésébe való bekapcsolódás. Nagyon sok ez a két év késés, nem is szólva a megye egyetlen fő vasúti vonalának országos viszonylatban késői kiépítéséről. Az ipar fejlődésének szelepeit így a vasút is csak megkésve és lassan nyitogatja a megye számára. Lemaradt Heves megye, illetve fejlődésbeli hátránya tovább nőtt az iparosodás terén előtte járó megyékkel szemben. S ebben nem kis részben közlekedési helyzete is „ludas”. Mégsem indokolt talán a korabeli történetíró rezignált megjegyzése, miszerint a fő vasúti vonal építése alkalmával „a vármegye és a két város vezető körei nem tudták egy ilyen vasúti vonal óriási fontosságát mérlegelni, és a vonal irányának megállapításánál a helyi érdekeltség befolyását érvényesíteni”.98 Eger és Gyöngyös is tudta, mit jelentene egy országos fővonal áthaladása a városon, vagy amellett meg is tették a tőlük telhetőt érdekük figyelembevétele céljából, azonban talán elkéstek, vagy még inkább nagyobb erők, országos érdekek ellen kevés esélyük volt a sikerre. Az első helyi érdekű vonalak és a többi szárnyvonal kiépülése Az egész országban, így Heves megyében is megáll a vasútépítkezés az 1870-80-as években. Csak az 1880. évi XXXI. te. megjelenése után, inkább már az 1880-as évek második felében nyer újabb lendületet, most már HÉV-vonalak építésével. Az első helyi érdekű, Heves megyét is érintő vasúti vállalkozás a debrecen-füzesabony-óhat-polgári vasút, melyet a hasonló nevű részvénytársaság építtet meg 1890-91-ben. Heves megyét mindössze Füzes- abony-Mezőtárkány-Poroszló-Tiszafüred helységeknél érinti, tehát a me34
