Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - A megyei pénzintézetek tevékenységének sajátos vonásai és szerepük az ipar fejlődésében
A másik feltűnő jelenség, hogy Gyöngyös a pénzintézet-alapítások ütemét tekintve tovább növeli vezető pozícióját, 1912-ben már 10 pénzintézete működik, míg Egerben csak 5, Hatvanban pedig 4. Az első világháború előtti évtized további új jelensége a pénzintézetek életében a részvénytársasági forma kizárólagossá válása, valamint ezzel is összefüggésben az alaptőkék rendkívül magas értéke. Nem ritka az 1 000 000 feletti alaptőke. Az új alapítások már eleve ilyen magas alaptőkékkel indulnak, de a korábbi hitelintézetek is óriási mértékben felemelik alaptőkéjüket, így a Heves megyei Takarékpénztár, a megye első pénzintézete 40 000 Ft-ról 1912-re 800 000 K-ra.52 A községi hitelszövetkezetek is egyre-másra alakulnak a megye szinte minden részén, de Gyöngyös környéke e tekintetben is élen jár: Domoszló, Ecséd, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata, Gyöngyös-Visonta, Csány, Nagy- réde, Verpelét, Visonta hitelszövetkezetei a megye 19 hitelszövetkezetének közel 50%-át teszik ki már 1902-ben.53 Ha e zömében községekben alakuló hitelszövetkezetek nyeresége nem is mérhető a városi nagy takarékpénztárak évi jövedelméhez, néhány hitelszövetkezet 1000-1500 K-ás bevételt könyvelhetett el, fontos továbbá, hogy taglétszámuk is elég magas volt, tehát a falusi kistőkét mindinkább hatáskörükbe vonták. A megyei pénzintézetek tevékenységének sajátos vonásai és szerepük az ipar fejlődésében A megye hitelintézetei a dualizmus időszakában alapvetően váltóleszámítolással és jelzálogkölcsön-ügylettel foglalkoztak. E két terület mindössze a folyószámla-, illetve az értékpapír-üzlettel gyarapodott az 1900-as évek elejétől, de csak néhány pénzintézet foglalkozott a fenti két új üzletággal, s ennek forgalmi értéke is elenyésző volt. A váltókölcsönök és a jelzálogkölcsönök arányát vizsgálva a XX. század első évtizedében öt nagy bank mérlegadatainak összevetése alapján54 az a megállapítás kívánkozik, hogy ahány pénzintézet, annyi változat. Öt pénzintézetből négyben csökkent a váltókölcsönök összege 1903-11 között, egyben viszont több, mint duplájára emelkedett. A jelzálogkölcsönök értéke három pénzintézetben több mint duplájára növekedett, kettőben alig valamit emelkedett. Az is szembetűnő, hogy a váltókölcsönök összege sokszorosa a jelzálogkölcsönöknek, mind 1903-ban, mind 1911-ben, de ez az arány 1911-ben jelentősen csökkent 1903-hoz képest, sőt a Heves megyei Takarékpénztár mintegy megháromszorozta jelzálogkölcsön-állományát, s a váltókölcsön itt csak fele a jelzálogösszegnek. Ez az egy eset azonban természetesen nem változtat azon a tényen, hogy Heves megye pénzintézeteire semmiképp nem jellemző az agrárcentrikusság. Még az egy, neve után ítélve agrárhitel nyújtására alakult Heves megyei Agrár 25
