Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Az 1873-as hitelválság és következményei
eszméjére: a kisbirtokosok és kisiparosok hitelszükségletének kielégítésére szolgáló, s az önsegély elvén alapuló népbankok és kölcsönös hitelegyletek alapításának lehetőségére. Szintén az Eger c. napilap egyik 1865. évi száma tudósít arról, hogy a Heves megyei Gazdasági Egylet Kovách László elnöklete alatt egy bizottságot hozott létre „a kölcsönösen segélyező népbankok különféle szabályainak vizsgálat alá vétele, s Gyöngyös vidéke részére az ottani viszonyokhoz alkalmazkodó alapszabály tervezet elkészítésére” ,37 A bizottság a tervet 1865 májusában elkészítette, mely szerint a Gyöngyösön felállítandó népbank a környező 19 községre terjedne ki, s minden hónapban 40 krajcárt kellene betenni azoknak, akik az intézet tagjai kívánnak lenni. Ez a Schulze-Delitsch-től származó elképzelés, melynek célja tehát a kis tőke szervezése, összefogása a nagy tőkével szemben,38 ha nem is mindjárt valósult meg Heves megyében, de 1869-ben és 1870-ben a Gyöngyösi Népbank és a Gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet már ezen elvek gyakorlati megvalósulását jelentik. Igaz, a Népbank talán egy évtizedig létezett, az 1880-as statisztikák már nem említik. Miközben az inkább a falusi kisipart és kisbirtokot kölcsönnel támogatni szándékozó intézetek alakulnak, létrejön Egerben 1873-ban az „Oroszlán” fogadóban tartott alakuló közgyűléssel az Egri Kereskedelmi és Ipar Hitelintézet, mely már jórészt a városban erősödő zsidó kereskedő tőkések összefogásából születik.39 Olyan kereskedők, vállalkozók alapítják, akik a 80-90-es évtizedben már a tőke igazi monopolistái lesznek a megyében: Imre Miklós, Hartl Ede, Stern Alajos, Gröber Ferenc, Schwartz Adolf, Kohn Soma, Weisz Sámuel, Polatsik Hermann, Greiner Arnold, Schwartz Dávid. A két egri pénzintézet, a Heves megyei Takarékpénztár és az Egri Kereskedelmi és Ipar Hitelintézet rivalizálása hamarosan megindult. Már 1874-ben a tőkecsábítás céljából emelik a betéti kamatot. A takarékpénztár 7%-ot, a kereskedelmi és ipar hitelintézet 8%-ot ad a nála elhelyezett tőke után.40 A konkurenciaharcban ez utóbbi bukik majd el. Az 1873-as hitelválság és következményei Az 1867 utáni jó fél évtized megyei hitelintézet-alapítási láza az 1873- as válság hatására lelohad. Az országos viszonylatban nagy méreteket öltő csődhullám ugyan nem jellemző Heves megyére - nem szüntette be tevékenységét egyik pénzintézet sem az addig meglévő hétből - inkább az alapítások számának csökkenésében, majd teljes megszűnésében érzékelhető a pénzügyi válság. Másrészt a betétek, illetve a forgalom radikális visszaesése figyelhető meg. Még az addig minden nehézségen könnyen 19
