Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

AZ ORSZÁG ÉS HEVES MEGYE GAZDASÁGI HELYZETE A POLGÁRI FORRADALMAT KÖVETŐ KÉT ÉVTIZEDBEN - A korai tőkés vállalkozások helyzete Heves és Külső-Szolnok megyében 1867-ig

2. kép. A Földváry testvérek apátfalvi kőedénygyárának gyártmány- és árjegyzéke.

XIX. század közepe

jelentős, gőzerőt is alkalmazó malomipari üzeme, az egri gőzmalom. Schwartz István kereskedő alapította 1859-ben. Az évekig egyetlen megyei malomipari üzem jó minőségű, zömében Tisza vidéki nyersanyagot dolgozott fel, kiváló minőségű őrleménnyé. Induláskor 6 kőre állították be az üzemet. Munkásainak létszáma 50 fő volt. Gyors felvirágzását bizonyítja az az 1864-es hírlapi közlés, mely szerint az „Egri gőzmalom még a dekon- junkturális években is terjedelmét több mint kétszeresére (6 járatúról 13 járatúra) bővítette”.23 Őrölt ötféle lisztet, asztali darát, korpát. A liszt minősége kiváló volt, mellyel ellátta nemcsak a környéket, de az 1870-es évek11