Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Jegyzetek
33. Az udvar 1848. máj. 18.-aug. 12. között tartózkodott Innsbruckban. Az országgyűlés júl. 24-én határozta el küldöttség indítását, mely aug. 6-án az esti órákban érkezett meg. Másnap a királyi pár Hám prímást fogadta, majd a küldöttség nyilvános fogadására aug. 8-án reggel került sor. 34. Ilyen szép népecskét én még soh’se láttam! 35. Érdekes az események sodrából kimaradt művész tájékozatlansága, aki kellő áttekintés hiányában szinte bagatellizálja az ütközetet. A magyar vezérkar és Windisch- Grátz személyes vezényletével mindkét részről igen jelentős erőket felvonultató csata a magyar hadsereg első igazi erőpróbája volt - noha a kapkodó, erélytelen hadvezetés miatt lényegében eldöntetlen maradt. Elképzelhető, hogy Kovács egy kisebb összecsapás helyszínén járt, ugyanis Kápolna közvetlen térségében az osztrákok első támadása február 26-án kora délután kezdődött, majd 27-én reggel 8 óra körül megismétlődött, mégpedig tüzérségi előkészítéssel. A magyar sereg aznap délután kezdte meg visszavonulását Tiszafüred felé. 36. A Vízkelethi Ferenczy-család eredetileg Nyitra megyéből származott, egyik ága a XVIII. század közepén települt Heves megyébe. A kiterjedt család körébe tartozott Ferenczy Ida is, akinek Kovácstól 1852-ben festett fiatalkori képmása a Történeti Képcsarnok tulajdonában van. 37. Maszák Hugó betoldása a kéziratba, továbbiakat lásd: Személyi Adattár. 38. Kovács párizsi életéről viszonylag keveset tudunk. A kisszámú adalék szerint Dela- roche művészetéért lelkesedett, s leginkább Leon Cogniet műtermében fordult meg, hasonlóan a többi ott élő magyar művészhez (Madarász Viktor, Klimkovics Ferenc, Herbsthoffer Károly stb.). Művészetét elismerhették, mert foglalkozott a visszatérés, sőt hosszabb tartózkodás, letelepedés gondolatával is. 39. Velazquez 1639-ben készült művéről van szó. (Később: London, National Gallery.) 40. Hajózási műszó, hozzávetőlegesen: lavírozva kikerülni. 41. panzió 42. A kép megcsonkítása 1874-ben történt. Nem lehet eldönteni, Kovács milyen jelentéssel használja a garottírozni szót, jelenthet pusztán megkötözést, gúzsbakötést -de Spanyolországban nyakvassal, megfojtással történő kivégzést (ez esetben akasztást) is. 43. Nos, kedves Kovács uram! 44. Isten áldja a magyarokat! (Szó szerint: A magyarokra, az Istenért!) 45. A szobor Sabino Medina műve, másolatát (elsőként a Pradót körülvevő emlékművek közül) 1871-ben az épület déli oldalán állították fel. 46. Don Sebastian (1557-1578) portugál uralkodó volt, III. János unokája, aki szinte gyermekként került a trónra. Marokkó elleni hadjáratában döntő vereséget szenvedett, ő és seregének java elesett. Ez adott alkalmat arra, hogy II. Fülöp spanyol király (anyja Izabella jussán) a portugál trónt Álba herceg seregével elfoglalja. A portugál hazafiak között - akár nálunk Petőfi kultusza - sokáig élt a „sebastianis- mo”, a Don Sebastiano visszatérésébe vetett hit. Ennek cáfolására, és a trónra való 143
