Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza

oszlopocskákon kezdve, nagyobb csúcsos ívekkel folytatva, csinos há­romleveles ablakú gallérjával, fayence színes arabeszkekkel ellátva egész a harmadik emeletig, melynek közepét apró, kerek tornyocskák foglalják el, melyek félig kiállnak a falból, azok fölött uralg egy vasbul készült balcon. A toronyba belől 260 lépcső vezet oda fel, mely csigaka­nyarulatban visz fel. Ezen torony a Pisai és Bolognai módjára 9 lábnyira hajlik túl a talajon, azaz: görbe. Az Aljaferia Saragossában az egyedüli épüllet, mely a Királyság régi emlékeit megőrzi. Ez a városon kívül fekszik és inkább hasonlít valami laktanyához, mint Királyi palotához. A keresztény Királyok alatt Benczések zárdája is volt, mert a Maurok uralkodásakor mulatóhelyeik volt az arabs Királyoknak. A catholicus Királyok, kik benne huzamosan laktak, lényeges kényelmi építkezésekkel gazdagították és szépítették - szép lépcsőt építettek: a mennyezetet kitábláztatták és aranyoztatták, melyek ma is épek és szépek, kivált az Alcova szalon(terem) mennyeze­te, ezen szobában született III. Don Pedro és siciliai Constancia leánya 1271.ben ki később Portugalli Királyné lett. Arabs emlékek csak egy kis 8 octogon részecskében talál az ember, ennek falai gazdagon vannak arabeskekkel ékesítve, ívei nyúlánkak és könnyűden szökellők, kár, hogy az udvarra nyílnak ablakai. Sok különös régi épültetek láthatók a régi aragóniai Királyság ezen fővárosában, a régi nemes családok czímereivel homlokukon, de időm kevés lévén nem lehetett sorra nézni őket és csak futtában tekintettem meg a mezők közt a város közelében folyó garabonczáskodó Huerba kis patakot, amely ha jó kedve kerekedik falakat és házakat rombol le és hord el magával. Calatayud közelében a Ialon folyó partján Guadalajárát érintve Alcalá de Henárast se távol látva megérkeztem Madridba. Midőn Madridba a 8 hó előtt elhagyott szállodámba visszaérkez­tem, elfoglaltam régi alcovás szobámat és folytatám munkálataimat. Feltűnt azonban, hogy igen sokszor találkoztam temetkező publikum­mal. A vendégasztalnál ugyan még szépszámmal jelentünk meg, de Septemberben meglehetősen megfogytunk, mert a Cholera nagyban kezdte szedni áldozatait, úgyhogy azt voltam kénytelen tanácsolni arám­85

Next

/
Thumbnails
Contents