Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza

József Kanonokot, ki mellesleg mondva szép férfi alak volt kifejezés telyes arczal, festém ennek testvérét Ferenczy Györgyöt, a ki szintén igazi ősi magyar typus volt. Ferenczyné asszonyt, ennek bájos 6 leányai közzül Francziskát, Annát, Paulinát, sok évekkel később Zsófiát, mint Arentdschild Baronnét nejét és rokonszenves női arczot gazdag barna­piros arczszinnel - de még 1849. Ferenczy Miskát, Györgynek fiát, ki 16 éves korában Honvéd hadnagy volt. - Ferenczy Annáról még festet­tem egy Sybillát is. - Kovács Mátyás egri kanonok kis Prépost, Bezzeg András, Máriássy Gábor, Lipovniczky, Ferenczy Imre Kanonokok arcz- képeit. 1851 ben Bécsbe rándultam, hol sok arczképeket festettem, onnan ismét Egerbe tértem vissza Tárkányi Tisztelendő barátomhoz kihez mint irám legbensőbb barátság kapcsai kötöttek.* 1853 ban már megint Bécsben foglalkoztam, 1854 ben pedig Drez­dában tartózkodtam néhány hétig, mely idő alatt Carlsfeldi Schnorr Gyula hírneves művésszel, az odavaló Képtár igazgatójával ismerked­tem meg, és egy igen derék Magyar hazánkfiával Böhm volt honvéd tüzér századossal, ki végzett Mérnök volt, és a Drezdai Képtárban igen csinosan festegetett. Ő Szepességről való, honát imádó hazánkfia volt - azóta nem találkoztunk többé egymással. 1856-ban a Mélt. Egri Káptalan Főtisztelendő Tárkányi Béla barátom közbenjárása folytán, a M. Kápta­lan által építtetett Polgári templom számára Sz. Mária mennybemenete­lét ábrázoló 24 láb magas, 15 láb széles oltárképet rendelt meg nállam 2.000 forintért o.é.ben, melyet minthogy meglehetős rövidre volt az idő szabva czélszerünek tartottam Párisban festeni, hol élő mintákat és meg- kivántató ruhákat szóval minden szükségletet közelemben találhattam. El is mentem November havában és mindjárt Kölnöt, Brüsszelt, Antwerpent útba ejtém, hol a műkincsek mindenütt dus élvezetet nyuj­*Egerben ez idő tájban festette „Árpád vezérré emeltetését” melyet a pesti müegylet mülapjává választott és mely Lemercier párisi kőnyomdájában 1854 ben jelent meg. Erről a szép képéről egészen megfeledkezett Kovács Mihály, legalább ez életrajzában nem szól róla. Én azonban felvettem, - fel kellett vennem - életrajzába, melyet jegyze­teiből a „Vasárnapi Ujság”nak Írok. Budapest 1892. sept. 21. Maszák Hugó37 45

Next

/
Thumbnails
Contents