Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Személyi adattár

templomaiban (a San Nicolas templomban 38 festménye), a valenciai múzeumban és a Pradoban találhatók.

Kaulbach, Wilhelm von (1805-1874): mestere P. Cornelius volt. 1825-től főleg Münchenben dolgozott, ahol később I. Lajos bajor király udvari festője, az akadémia igazgatója lett. A maga korában rendkívül népszerű és ünnepelt művész volt, festett képmásokat, történeti képeket, illusztrációkat készített Goethe, Schiller, Shakespeare stb. műveihez.

A Kovács által feljegyzett képek a berlini Neues Museum lépcsőházának nagyhírű, de illusztratív felfogású és bombasztikus hatású freskói (az említetteken kívül: Bábel tornya, Jeruzsálem pusztulása, Görögország aranykora, A kereszteshadjáratok).

Kazinczy Gábor (1818-1864): Kazinczy Ferenc unokaöccse, író, politikus, 1858-tól az MTA, 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja. A reformkori mozgalmak tevékeny résztvevője, 1848/49-ben képviselő, a kormányt Debrecenbe is követte, ahol a békepárthoz csatlakozott. A szabadságharc bukása után vád alá helyezték, de amnesztiát kapott. Egyik alapítója volt az Újabb Nemzeti Könyvtárnak, munkatársa Toldy Új Magyar Múzeumának. Jelentősek fordításai (Moliere, 1863), és szövegkiadásai (Zrínyi, Cserei Mihály, Apor Péter, Hídvégi Mikó Ferenc, Kazinczy Ferenc stb.) Fiatal korától kapcsolatban állt Szemere Pállal, Fáy Andrással, Toldy Ferenccel, Vörösmartyval - s mint a szomszéd megyebéli Bánfalva lakója, gyakori vendége Tárkányi „felejthetetlen költői” estéinek. A Szent Vendelt ábrázoló Kovács Mihály oltárkép - megrendelésre, vagy baráti ajándékként - rajta keresztül juthatott a Bánhorváti rk. templomba.

Keyser, Thomas de (1596/97-1667): holland festő, csoportképmásaival (pl. Sebastian Egbertsz doktor anatómiai leckéje, 1619) összekötő kapocs Rembrandt és az őt megelőző művészek között, később viszont Rembrandt hatott rá. Képmásokat, bibliai és mitológiai jeleneteket is festett.

Klieber, Josef (1773-1850): osztrák éremvésnök, szobrász, festő. Szobrai, reliefjei Becsben és környékén igen népszerűek voltak. Több magyarországi megrendelést kapott arisztokrata családoktól. Szobrai díszítették a pesti német színházat (Apolló és a múzsák) s a pannonhalmi apátság könyvtártermét is. (Szent István, I. Ferenc császár). 1815^15 között volt a bécsi képzőművészeti akadémia vésőiskoláj ának direktora, Ferenczy István is tanult nála.

Kovács Mátyás (1790-1861): bölcseleti és hittudor, Pesten a dogmatika, Egerben a történelem tanára volt. Ö alapította az Egyházi Folyóírás c. lapot. Egri kanonok, egervári prépost volt. Számos munkája jelent meg. Tiszapolgári születésű lévén is patronálta az ottani templom építését és felszerelését.

Kovács Sebestyén Endre (1814-1878): jónevű pesti orvos, belgyógyász, Kovács számos orvosbarátja egyike.

Kruseman, Jan Adam (1804-1862): jeles holland arcképfestő, reprezentatív képmásait, harmonikus, finom színezés, kiegyensúlyozott kompozíció jellemzi.

Kubinyi Ágoston (1799-1873): régész, természettudós, a Nemzeti Múzeumnak 1843/69 között igazgatója, az MTA tagja. A szabadságharc alatt és után nagy érdemei voltak a múzeumi anyag megőrzésében, és lehetséges fejlesztésében. Az Árpád pajzsra

160