Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza
először a chirivia gyökeret a mely illatos petrezselyem-sárgarépa faj Amérikából. Orensében időzésem alatt vettem észre mily veszedelmes betegsége van az én Sógoromnak - leírattam vele bajának keletkezését, Symptomáit és betegsége ellen használt orvosságokat, megígérve neki hogy: megmutatom egy hires Doktor barátomnak, a ki talán próbálna egy recipét küldeni, vagy legalább jó tanácsot adni. Búcsút vettünk a kedves rokonoktól és elutaztunk Burgosba azon szomorú meggyőződéssel hogy soha többé a beteget nem fogjuk látni. Burgos Ó-Castilia fővárosáról a burgosi évkönyvek azt mondják, hogy: ezen várost 922 népesítette be Diégo Gróf Don Alfonzó Király rendeletére. Burgosnak azt tartják hogy jelenleg 40,000 lakosa van, az Arlánzon folyó különíti el a Véga külvárostól (arrabál), levegője fris éghajlata hideg mert magas fensíkon fekszik. Ó-Castilia a magva a Spanyol Királyságnak és nemessége mind képessége mind hazafiságára tekintetében nemes és tiszteletre méltó példával jelölte és mutatta az utat egéssz Ibériának és mindég következetes maradt magához az Ország sok áltozatokat igénylő védelmében. - Sok ideig volt a Castiliai Királyok székhelye. A Cid-utcza, Lain Cálvo, Avellános és Fermán González utczák ezen nagyhírű hazafiak nevét viselik máig is. El Catedrál a XIH'k század ezen csudaszép góth stylusú épüllete Szent Ferdinand engedelmével jött létre: a főbejárata és a két tornya 300. láb magass (84 méter) leirhatlan hatást gyakorol az első látásra, kár hogy apró semmit mondó házaktól van környezve. De ha az ember bizonyos távolságból nézi, ezen felséges épüllet uralg a városon és környékén. Midőn a szem ezeken az egymás tetejére halmozott kúp alakú tornyocskákon tévedezik azon egymáshoz fűzött sugár pilléreken melyek a gúla alakú tornyocskákon mint nádszálak szökellének ki a Dom nyólcz szögletű tornya szögleteiből, ezen gazdag építészet láttára, melyben a kellemes a könnyűség és tartósággal párosul, valóban a csudálko- zás érzete fogja el az embert. A fő homlokzat Kelet felől egy csudája a csipke formára faragott kőnek és a két piramis mely átlátszólag lyukacsos, oly könnyüdednek látszik hogy az ember magától kérdezi - hogy állhat az ellent szélnek 113
