Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
Felsőlendvaiak 1349-1357 közötti kihalása után a rupuli birtokról nevet vevő új család tűnik fel. Az új családnak a birtokközpontja már új helyen, az Újvárban, a régi Márk kaposi szigetén épült fel.9 Milyen lehetett ez a 14-15. századi ropolyúj-vári, illetőleg kaposújvári vár. Zádor Mihály építészettörténész feltételezései szerint10 „egy korábbi, négyzetes alaprajzú lakótorony állhatott benne. . .” Szerinte itt a 14. század első felében állhatott a fapalánkkal körülvett, négyzetes alaprajzú lakótorony. Mi viszont ennek a tornyos, kastélyszerű téglavárnak a felépülését inkább a 14. század végére tesszük. Szerintünk - a 14. század közepén — egy toronnyal megerősített, árokkal körülvett kis udvarházszerű erődítmény állhatott itt csupán. Ez épülhetett át 1403 után, illetőleg a 15. század közepén! Az 1461. évi oklevélben már említik is Kapós-újvár (Kapós- újvár) néven.11 Ettől kezdve egészen 1403-ig ez a Rupuli család birtokolja a rupidújvári, vagyis a későbbi kaposújvári várni, az uradalommal együtt. 1359-ben és 1387-ben már a várnagyáról is megemlékeznek az oklevelek.12 Ekkor ugyanis a család, illetőleg a vár emberei - szomszédos birtokosokkal együtt - Szerdahelyi Ders fia, Miklós fia Pál zaranyi birtokát támadták meg. 1403-ban ezek a Rupulújváriak — az Atyinaiakkal együtt - belekeveredtek a Zsigmond-ellenes összeesküvésbe. Ez megpecsételi sorsukat, mivel — a rokon Atyinaiakkal együtt - teljes vagyonelkobzásra ítéli őket a király! Zsigmond 1403. november 18-án Rupulújvár várát, tartozékaival együtt, fele-fele arányban a Héder nembeli Tamási Henrik fia, János erdélyi vajdának és a Győr nembeli Szerdahelyi Ders Márton alnádornak adományozza.13 1443-ban Tamási Henrik rokonaival, Hédervári Lőrinc nádorral és fiával, Imrével kötött örökösödési szerződést a várra és a fele uradalomra. 1443—1445 között azonban Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán szállta meg, jogtalanul. Újlaki kirekesztette mind a Hersfieket, mind a Héderváriakat a kaposújvári tulajdonból! Somogy megye ispánjaként, mint király megbízottja intézkedett! 1453-ban V. Lászlótól adományt is szerez, Újvár várának fele részére (az egykori Tamási birtokra!), a hozzátartozó falvak, puszták ugyancsak fele részére és a velük járó vámokkal, heti és évi vásártartási jogokkal együtt.14 Újlaki ezután építhette át a várkastélyt komolyabb várrá! Hiszen a 15. szcizad második felében a lakótornyot körülvevő faépület, az udvarház helyett, téglafalból épített belső kastély, illetőleg külső megerődítés (külső téglafal ), árok jött létre. A vár ekkor már nem lehetett kicsi, mivel a Bornemisszát megfutamító nagyobb csapatok is elfértek benne, és szükség volt irányításához jelentős középnemesi várnagyokra, alvárnagyokra. Zádor Mihály azt is feltételezte,15 hogy ekkortájt két gótikus templom is épült a várban. Jóllehet másutt azt írja, hogy: „a gótika magyarországi fejlődésében Kaposvár nem játszott jelentős szerepet. Vára, illetőleg ez e körül kialakult város a tipikus és általános fejlődési vonalat követi.” Kaposvár esetében inkább a gótikus maradványok hiánya a rendkívüli. Szerinte a „17. századi, Waldtmann-Krausen-féle és az 1686. évi Giacomo de Rossi-fóle metszeten jól felfedezhető a várban lévő gótikus templom képe. Ezek ugyanúgy nyomtalanul eltűntek (vagy feltárásra várnak), mint az említett metszeteken látható török dzsámik, minarék, fürdők stb.”16 b) A középkori város Térjünk most át a vár mellett szereplő középkori (15-17. századi) települések, jobbágyfalvak kérdésére! Vagyis arra a megjegyzésre, hogy „az 100
