Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok

Az egri borvidéken végzett- gyűjtéseink során adatközlőink egybehangzó kijelentései alapján meggyőződhettünk arról, hogy ugyanazokat a bordalokat énekelték évközben, szüreten, egyéb baráti, családi összejöveteleken, mint a lakodalomban. Erősíti véleményünket az a megállapítás is,294 mely szerint: ,,a különféle mulatságok és a lakodalom könnyedébb fajsúlyú dalkészlete lényegében egyezik”, további bizonyságul éppen a „Magyar Népzene Tára Lakodalom” kötetének példáit hozhatjuk fel, mert az itt található bor- és mulatódalok szövegében semmilyen lakodalmi vonatkozás nincs.295

E meglehetősen vegyes tartalmú dalcsoportunk a korai időktől kezdve állandó kapcsolatban állt irodalmi, diákos, népies stb. alkotásokkal. Műfaji szempontból több csoporttal is rokonságot mutat, nevezetesen a szerelmi-, lakodalmi-, katona-, pásztor-, tánc- és gúnydalokkal. Szövegtartalom szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatjuk bordalainkat,1 mulatónótáinkat:296 „A munka és az ivás szembeállítása; kocsmai mulatozások; világos virradatig; félre bánat, félre bú; az ivás és a bor dicsérete; részegség; tréfás végrendelkezés; itató; koccintó; pap-, leány- és asszonycsúfoló; kocsmai veszekedés; köszöntő; búcsú”. Egerben és környékén még nem sikerült mindegyikre dallampéldát találnunk, melyek összegyűjtését azonban — dolgozatunk más feltáratlan részleteivel együtt — jövőbeni feladatunknak tekintünk.

89