Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok
A szüret kezdetét jelző kiáltás „ Ahogy a szüretelők elérik a szőlőket, megkezdődik az általános roham, vidám kiáltozással, éljenzéssel.”2,9 Elképzelhetőnek tartjuk, hogy e rövid idézetünkben olyan archaikus szokásról van szó, mint Göcsejben, ahol a szüret-kezdéskor „rikogatni”, „hujingatni” szoktak, amit a közelben lévők visszahangoztattak, és így egy rikkantás végigvonult a szőlőhegyen.280 Nem zárható ki, hogy a magyar népi dallamosság hosszú fejlődése korai állomásának emléke lehet ez a jelenség is, mint a göcseji szokás281 csak MED- NYÁNSZKY Sándor felületesen „vidám kiáltozásnak, éljenzésnek” nevezi. A „hujákolás” nemcsak szüretkor szokásos Dél-Dunántúlon, hanem más alkalommal is adtak a távolban lévőknek ilyenképpen meghatározott értelmű jelzést. VARGYAS Lajos közöl egy so- mogyi példát,282 amelynek jelentése: ,, Vigyázz jön a csősz!”. Szőlőtaposás OLSVAI Imre a szőlőtaposást is a határozott kötődésű dallamok főbb hordozó alkalmai közé sorolja.283 A KATONA Imre által közreadott egyetlen szőlőtaposó mondókát, jeles néprajzi kutatónk a „munkadalok” csoportjába sorolja, egyben megjegyzi, a gyűjtés annyira gyér, hogy a területi eloszlásra vonatkozóan semmi érdemlegeset nem lehet megállapítani.284 Sajnálatos tény, hogy BÉKEFY Antal népzenekutató munkadalokat tartalmazó óriási gyűjteménye a mai napig nem került nyomdába, így nem válhat közkinccsé a magyar folklór idáig jószerivel ismeretlen, de minden bizonnyal archaikus mozzanatokban gazdag és izgalmas tárháza. Egerben még nem sikerült jellegzetes taposónótát, mondókát gyűjteni, bár néhányan hallottak róla, hogy valamikor volt ilyen, azonban a többség véleménye szerint a fárasztó taposás közben 86
