Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok
Szőlőkötözés Noha Egerben és környékén még nem találtunk eddig kizárólag ehhez az alkalomhoz kötődő dalt, nem tartjuk kizártnak, hogy történeti borvidékeinken korábban lehetett. Ezt erősíti meg OLS- VAI Imre, aki egy helyen a szőlőkötözést a határozott kötődésű dallamok főbb alkalmai közé sorolja,271 továbbá az a két, KODÁLY Zoltán által gyűjtött dal, amelyik nem véletlenül, az archaikus folklóranyagban gazdag Zobor-vidéken maradt fenn. A „Hojedá”- ról ezt írja nagy zenetudósunk 1909-ben: Kötözéskor szokták dalolni ezt a «kiéneklő«=* dalt, valamikor mikor volt szőlő. Ma már csak néhány 70 körüli asszony tudja.”212 Egyben megjegyzi ugyanott, hogy Zoborvidéken több faluban is ismert ez a szőlőkötözőének, amit közvetlenül a filoxéravész utáni esztendőkben rögzített. Egerben is volt ilyesfajta „kiéneklés” (lásd 2. dallampélda), de azt nemcsak kötözéskor dalolták, hanem más szőlőbeli munkálatokon is, márciustól októberig terjedő időszakban. KERÉNYI György egyik munkájában, az „Egyéb népszokások” fejezetben adja újból közre a ,,Hojedá”-t, egyben megjegyzi, hogy szövege alapján párosítónak is lehetne tekinteni a dalt.273 A másik idevonatkozó dalról KODÁLY Zoltán csak ennyit ír: „Végző-ének, szőlőkötözés kor”.21i Kár, hogy Kodály „Magyar Népzene Tára VI.” kötetével kapcsolatos tervei, melyet utolsó könyvében fejtett ki, nem valósultak meg. Ebben láttak volna napvilágot az ún. „egyéb szokások”- hoz kapcsolódó dalok,275 s most valószínűleg nekünk is könnyebb dolgunk lenne. Egerben és vidékén a szőlőkötözéskor mind a nagybirtokon, mindpedig a néhány holdas, párszáz négyszögöles szőlőben az asszonyok, lányok főként napszámos, szerelmi és tréfás dalokat énekeltek. Ha a fentiekhez hasonló jellegzetes szőlőkötöző dalt nem is sikerült idáig gyűjtenünk, e munkához fűződő játékról azonban tudunk. A már többször idézett Legányi-féle naplóban bukkantunk 84
