Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Szüreti szokások
finom valódi amerikai petróleumot egy liter huszonhat kr. ajánlja a t. c. közönség figyelmébe. Bauer Henrik.” Szüretkor előfordult, hogy a gazdát megkötözték és leöntötték, hogy miért, arra az egyik legidősebb adatközlőnk is csak annyit válaszolt: „mer’ szokás vót”. Néhányan emlékeznek még a szüret befejezéséhez kapcsolódó azon szokásra is, hogy régen a szedők hagytak néhány fürtöt a tőkéken azzal a szándékkal, hogy a következő esztendőben több teremjen rajta. Szüreti felvonulás Adataink tanúsága szerint, a felszabadulás előtt szeptember végétől október végéig terjedő időszakban, majd minden helyi iparos polgári és földműves egylet, szervezet tartott szüreti mulatságot étteremben, egyleti nagyteremben vagy a híres Korona-ban. Rendszerint vasárnap rendezték meg, s a program szüreti felvonulásból, majd az azt követő hajnalig tartó báli mulatságból állt. Már MEDNYÄNSZKY Sándor is megjegyezte, hogy szüret vége felé Egerben ,,bált bál ér”222 Tehát a XIX. század első felében a szüreti bálozás már szokásban volt. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az a benyomásunk — bár elegendő adattal még nem rendelkezünk —, hogy a XIX. század elején vagy azt megelőzően a szüreti mulatságok színhelye kizárólagosan a szőlőföld volt, de hogy ez Egerben és más borvidékeken pontosan mikor, és milyen hatásra került be a városba, faluba a négy fal közé, ez a jövő kutatására vár. Ha ezt a kérdést a jövőben megnyugtatóan tisztázhatnánk, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a magyar szüreti szokáskör további homályos mozzanataira, történeti kérdéseire is választ adhatnánk. A szüreti felvonuláson, vagy ahogy az öregek mondták „szüreti majálison” a leányok, legények népviseletbe öltözve mentek végig a város legforgalmasabb utcáin. 1928-ban egy októberi vasárnapon két híres helyi egyesület is felvonulást szervezett. Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő Egyesület délelőtt tizenegy órakor kezdte a 71
