Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Szüreti szokások
őszén a káptalani majorsági szőlők szüretével kapcsolatban foglalkoztak a munkások szüreti élelmezésével is. így szüretkor „bevett szokás szerint”, az urasági pék által sütött kenyeret, canga juhhúst, főzeléket, sót, böjti napokon pedig túrót kaphattak a szedők.211 A múlt század második felében az egri újságok apróhirdetései között gyakorta szerepelt az alábbiakhoz hasonló hirdetés : „Szüreti alkalomra a legfinomabb liptói túró, különféle borok akó- és üvegszámra, szirmai szilvórium, törkölypálinka, must, bor, szeszmérők és taposózsákok jutányosán kaphatók.” Adatközlőink javarésze még néhány évtizeddel ezelőtt is betartotta a böjti táplálkozási szokásokat a szüret időszakában. Reggelire rendszerint tejet, juhtúrót vagy vajaskenyeret ettek, edébre pedig cukros kenyeret. A két világháború közötti időszakban a szüreti munkások sok helyen kaptak lőrét is. Ez a „munkás ital” úgy készült, hogy a szüret előtt leszedett kisebb mennyiségű szőlőt összetörték, vízzel hígították, s nyolc-tíz napig erjesztették. Szüreti mulatság a szőlőben Már ORCZY Lőrinc versidézetéből is kitűnik, hogy az egri szüret milyen hangulatos volt. Szedés közben végnélkül szólt az ének, folyt az élcelődés, tréfálkozás, különösen olyan egyén ellen, aki okot szolgáltatott rá.213 Ilyen esetben még a legsértőbb élcelődésre sem volt szabad megharagudni. A jókedv fokozása érdekében előfordult, hogy a fiatalok a szedőket békával ijesztgették, a fehérnép nem kis riadalmára.214 A szedők ebéd után rövid pihenőt tartottak, amit a fiatalabbja játékkal töltött ki. A múlt század elején a lányok ,,zálogosdi”-járól tesznek említést egy helyen215 az első világháborút követő években pedig egy újság írója azt jegyzi meg, hogy a fiatalság „Künn a bárány, benn a farkas”-t, „Haragszom rád”-ot és „Hogy tetszik”-et játszott.216 Szüret idején a koldusok kimentek a szőlőbe, tudván azt, hogy az emberek ilyenkor sokkal adakozóbbak. Leállnak egy-egy útelága69
