Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Szent Donát-kultusz
időjárás viszontagságai is hozzájárultak az Erdődy-féle Donát szobor pusztulásához. A patrónus szobrától kb. 80—100 méterre van az ún. Dónát- kereszt, amelyet 1888-ban újítottak fel. Amikor a Donát-napi proeessió a kereszthez ért, a hívők rövid időre megálltak és üdvözölték Jézust. Levéltári kutatásaink során vizsgáltuk továbbá, hogy a XVIII. században, a Donát-kultusz hazai megjelenésének évtizedeiben, nem alakult-e ki névkultusz a szőlőművelők, szőlősgazdák körében olyanképpen, mint Vendel esetében a pásztoroknál.138 Gyűjtésünk során mindig megkérdeztük adatközlőinket : ismertek-e valaha Donát keresztnevű embereket. Megállapíthatjuk, hogy Egerben és környékén nem volt névkultusza Donátnak. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a név minden idők egyik legritkább magyar keresztneve. Előfordult azonban kivételes eset is, melyet egy idős asszony mesélt el nekünk: „anyáméktú’ hallottam, hogy az egyik rokon asszony gyött haza a piacrú’ reggel. Meghallotta, hogy nem sokára indul a körmenet Szent Donátho’. Hazasietett átőtözni, oszt ő is elment a búcsúba. Az asszony éppen terhes vöt. Mivel először vöt a búcsúba, oszt annyira megteccett neki, megfogatta: ha fia születik, Dónát lesz a neve. Fia lett és Hónát lett.”139 Szent Donátról, vagy ahogy az egri szőlőmívesek mondogatták „Dónát bácsi”- ról mindenki tudta, hogy „a villámcsapás elhárító ja, a szőlők pártfogója volt. A hegy védőszentje ... a jégtől meg a vihartól védett”.110 A szoborhoz közel lakó egyik adatközlő szerint: „Szent Dónát egy katona vót. Egyszer jött egy óriási jégfelhő, és azt eloszlatta. Azér’ állították a szobrát, hogy védje a szőlőt. Azér’ állították éppen ide, mer’ e’ vót az első szőlő Egerben”.141 Sajnos, a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudtunk a hagyományból, mennyiségét tekintve, értékes szólás-mondás anyagot gyűjteni, mint ahogy a szenttel kapcsolatos éneket, babonát, imát sem. A ,,Szent Dónát, Szent Dónát védd meg a határt!” valószínűleg egy ének refrénje lehetett, de az adatközlő nem emlékezett 54
