Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Szent Donát-kultusz
világháború közötti időkből emlékeznek olyan körmenetre, melynek létszáma meghaladta az ezret. Erre az eseményre rendszerint a város minden részéből jöttek, sőt még a közeli falvakból is. 1860-ban az alakulófélben lévő Egri Katolikus Legényegylet tagjai is, több mint száz fővel vettek részt a búcsún.119 Egy levéltári adat tanúsága szerint a XVIII. században a körmenet zenekísérettel: síposokból, trombitásokból és dobosokból álló zenekarral vonult ki a szoborhoz. Ez általános gyakorlat volt az akkori egri búcsúkon. 1755. október 11-én a város főbírája a muzsikusoknak szeményenként harminchat félitce bort utalt ki végelszámolásként, azon túl, hogy esetenként még áldomást is kaptak.120 Egy múlt századi Donát-napi processio előkészületeiről így tudósít121 az alábbi tömör, tanácsi jegyzőkönyvi bejegyzés: ,,Olvastatott Szaitz Antal városi plébános, prépost és czim. kanonoknak folyó hó [július\ 8-z 395. sz. a. kelt és 1144. igt. számmal jegyzett megkeresése, melyben a városnak fogadott ünnepéül szolgáló és folyó hó 13-z megtartandó Szent Donáti ajtatosságra az egész városi tiszti kart meghíván, egyúttal a szükséges intézkedéseket megtenni kéri, hogy az illető czéhek zászlóikkal az említett napon pont reggeli 6 órakor, mikor a’ menet meginduland, megjelenjenek, — künn a’ Szt. Donát képnél előtte való szombaton a sátor felállíttassék, — az oltár és szószék valamint a' városi tisztikarnak ülésül szolgálandó néhány pad kivitessék, úgy a’ romladozott állapotban lévő oltár némileg ki- javíttassék.” Századunk első felében július második vasárnapján a szobor közelében à Hónát utcában sátrakat állítottak fel, amelyekben emléktárgyat, mézeskalácsot, ajándékot, egyszóval búcsúfiát árusítottak. SZMRECSÁNYI Miklós megállapítása téves: szerinte Erdődy azért állíttatta a Cigléd tetőre a szobrot, mert festői ott a környezet.122 Természetesen a hatás szempontjából fontos volt a kilátás is, mely a tetőről az ember szeme elé tárult, de egy általános, ősi hagyomány szerint a kultusz helyeket rendszerint dombtetőkre, 50
