Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

Dűlőmenti keresztek és szobrok

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA JUHÁSZ PÁL 1914-BEN TETT FOGADALMA EMLÉKÉRE ÉS NEJE MIKÓ ETALKA

(Almagyar dűlő, 38.)

Néhány kereszt körül még ma is áll az alacsony kerítés, mely védi a kegyhelyet az állatok ellen. Több idős egri ember úgy tudja, hogy a dűlőmenti fa feszületek azért voltak vörös színűre festve, „mer’ a királyi köppeny, Jézus köppenye is veres vét”.

Egy idős asszony a fafeszület végeit félkörbe összefogó, fűrészelt foghoz hasonló, védő fémlemezt „korona”-nak nevezte.

Régen mindenszentek napján a kereszt vagy szobor állíttató- jának tiszteletére gyertyát égettek.

A dűlőmenti keresztek, szobrok pusztulásának egyik oka a filoxéra volt. A múlt század végi vészt követően, a korábbi szőlő- területnek csak egy részét újították fel, ezáltal több feszület parlagon hagyott, később a gaztól egyre nehezebben megközelíthetővé vált földterületen maradt. Jelentős számú külterületi kegyhely pusztulását okozta a századunkban többször lefolytatott határrendezés, tagosítás is.

Végezetül tekintsük át az egri dűlőmenti feszületekről, szobrokról készült kimutatást és térképet (lásd melléklet). Hangsúlyozni szeretnénk, hogy csak azokat vettük figyelembe, amelyeknek állíttatói hagyományos szőlőművelést végző egri kapások, gazdák voltak, és amelyekhez folklór-adatok kapcsolódnak.102

45